A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: A ragadványnevek néprajzi vonatkozásai

tekinti. A ragadványnevek és a földrajzi nevek egy hányada vált csak hivata­lossá, s lassú pusztulásuk is indokolttá teszi gyors összegyűjtésüket. A ragadványnevek kapcsán óhajtunk következtetéseket levonni. Ezt azért tesszük, mert ragadványnévvé valamennyi névkategória válhat. Cserépfalu ra­gadványneveinek a rendszerével a Magyar Nyelvjárások-ban. foglalkoztunk (XVIII. 121—33.). Azóta többször is végeztünk helyszíni gyűjtést. A levéltári kutatások újabb adatokat hoztak felszínre. A cserépfalusi refor­mátus egyház adóíveiről szinte sohasem hiányzik a ragadványnév, és 1873-tól kísérhetjük figyelemmel őket. Az anyakönyvek (Matr.) 1731-től tartalmaznak ragadványneveket. Bő és könnyen áttekinthető anyagot találunk a tagosítás! iratokban: Tettes Ns Borsod Vmegyében helyezett Cserépfalu helysége határá­nak úrb: Telekkönyve az összesítés előtt (1842) és Tekintetes Borsod Vmben fekvő Cserépfalu helység Úrbéri Telekkönyve az összesítés után (1848) (BAZm. Lt.). Az 177l-es (Esterházy-féle) és az 1820-as (Dessewffy-féle) úrbéri összeírások már eléggé csekély adatokkal szolgálnak (OL., Urb. et Conscr. 231—1.) A levél­tári anyag felhasználásával több mint 200 év ragadványneveit kísérhetjük fi­gyelemmel. Mindezeket azért mondtuk el, mert a helyszíni gyűjtés önmagában nem elegendő, hanem ki kell egészíteni és egybevetni legalább a gyűjtőhelyen található írásbeli anyaggal is (pl. anyakönyvek, adóívek stb.). 2. A kutatás nehézségei. A ragadványnevek kelétkeznek, több-kevesebb ideig élnek és elpusztulnak. Feltűnő, hogy a falusi lakosság mennyire ragasz­kodik a régi elnevezésekhez. A 100 évnél régebbi nevek magyarázatába azonban sokszor hiba csúszik, mivel eredetük már a homályba merült, vagy a név han­gulata megváltozott. Főként a rokonságra utaló ragadványnevek tartoznak ide. A téves magyarázat egyik forrása az, ha a név közszóként is él (vagy élt): Bocán (Lukács) 'bocán (azaz: sántán) járó', a név egyes képviselőire illik is ez a jelentés, holott a ragadványnév első viselőjének az anyja a bogácsi Boczán-lány volt. Csüdör (Derda, Tőszögi) 'nemi képességét kiélő személy', a Derdák egyik őse Borsodgesztről, a Tószögieké pedig Sályból vett feleségül Csüdör-lányt. Faragó (Jakab): fafaragással foglalkozott, ragadványnevet anyjáról, a kisgyőri Faragó Máriáról kapta. Mocskos (Derda) : itt különösen érvényesül a szó szerinti szemlélet, hiszen a házasságkötés 1749-ben történt (Mich. Derda cum Anna Motskos), tibolddaróci név. Rádó (Lukács), 1842-ben fíadó, jelenleg a faluban nem, de a Magyar Tájszótárban (II., 241) ismeretes a jelentése: 'veszekedő, baka­fántos, bujtogató, piszkos, mocskos'; a család egyes tagjaira illett is ez a jelen­tés, Bogácson viszont vezetéknév volt. Történtek véletlen egyezések és kevere­dések más névkategóriákkal is: Fonó (Nemes) < Borsodgeszt; a ragadványnevet anyjuk jogán örökölték azok a Balogiak, akiknek a századforduló táján fonó­házuk volt. Kalas (Kéméndi) egyik ősük Mezőkeresztesről vette feleségül Kalas Erzsébetet, egy másik Kéméndi viszont a Pest megyei Kalas-tanyán szolgált. Piskó (Erdős) felesége diósgyőri, és summásként a Baranya megyei Piskón dol­gozott. Ugyanez mondható el a Rádó Lukácsokról, akik a Zala megyei Rádón voltak summások. Menár (Kósik Bükkábrányból (Felsőábrányból) nősült; az ott gyakori név — Menyhárt — a cserépi nyelvben Menár lett; a család egyik tagja Svédországba vándorolt, s hazatérve sokszor használta a svéd 'menar' ( — gondolom) szót. Az Istik (Szabó) nevet az 'üstök' szóval magyarázzák a mássalhangzók azonossága miatt, holott ez a név az Isván régi (ma már nem használt) becéző formája.

Next

/
Thumbnails
Contents