A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: A ragadványnevek néprajzi vonatkozásai

meg az alkut. A csizmadia-szín mellett álltak készenlétben a cigánykovácsok félig elkészített patkókkal, hogy a megvásárolt csizmákat tüstént megpatkolhassák." A 12. sz. adalék csupán jelzése annak, hogy a travesztia műfajával szorosan egybefonódnak más folklorisztikus emlékek. Ezek előfordulásáról más alkalommal adok számot. Nemesik Pál JEGYZETEK 1. Űjváry Zoltán: A Miatyánk, a Hiszekegy és a Tízparancsolat travesztiái a néphagyományban. Hajdúböszörmény, 1973. Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1973. 169— 182.; Vö. Abaß Lajos: Magyar pasquillok. Figyelő, XIV. 1883. 257. 2. Üjváry i. m. 180. 3. A parasztdaltól a munkásdalig. Szerk. Katona Imre—Maróthy János—Szatmári Antal. Bp., 1968. 271—272. 4. Rozsnyói Híradó, 1882. 39. sz. 5. Rozsnyói Híradó. 1885. 49. sz. 6. Rozsnyói Híradó, 1885. 47. sz. 7. Ak.: Fapp Józsefné (1925), htb. Borsodnádasd (Borsod-A.-Z. m,). Felv. : 1976. 02.11. 8. Ak.: Csuhaj Sándorné (1913), htb. Borsodnádasd (Borsod-A.-Z. m.). Felv.: 1976. 02. 11. 9. Ak.: Érsek Csanádi Lajos (1893), ny. gyári munkás. Borsodnádasd (Borsod-A.-Z. m.). Felv.: 1976. 02. 11. 10. Jozef Nandrási (1890), ny. asztalos. Kamenány-Kövi (CSSR. okr. Roznava). Felv.: 1975. 09. 11. 11. Takács Ödön (1893), ny. gyári munkás. Borsodnádasd (Borsod-A.-Z. m.). Felv.: 1976. 02. 11. 12. Vö.: a 10. sz. jegyzettel! 13. Vö.: a 10. sz. jegyzettel! 14. Vö.: a 11. sz. jegyzettel! 15. Vö.: a 9. sz. jegyzettel! 16. Lámpa, mécses. 17. „Végigmegyek, végigmegyek a jolsvai főutcán, Betekintek, betekintek az őrnagy úr ablakán, Őrnagy uram, őrnagy uram, adja ki a könyvecském, Jolsva város, kvaskár város, szakadjon rád a nagy ég!" Ak.: Vö.: a 10. jegyzettel! Felv.: 1975. 09. 11. 18. Vö.: a 11. sz. jegyzettel! A ragadványnevek néprajzi vonatkozásai I. 1. A megyei és az országos gyűjtőpályázatokra szép számmal érkeznek be olyan munkák, amelyek egy-egy táj, község vagy néprajzi csoport névanyagával foglalkoznak. Különösen a földrajzi nevek gyűjtése lendült fel országszerte. A második helyet a ragadványnevek foglalják el. A vezeték- és keresztnevek gyűjtése már kisebb mértékű; ennek valószínűleg az az oka, hogy ezek a nevek az állami anyakönyvvezetés kötelezővé tétele óta (1895) teljesen hivatalossá váltak. így tehát a gyűjtők egy része a családi és utónevet megmerevedettnek