A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Dezső: Adatok Szinyei Merse Pál zempléni kapcsolataihoz

Adatok Szinyei Merse Pál zempléni kapcsolataihoz Családi — felvidéki szólás-mondás szerint — szegről-végről eredt rokoni kapcsolatokra hivatkozók, amikor anyám — Benes Irén — emlékeiből és feljegyzéseiből, illetve azok részbeni felhasználásával, Szinyei Merse Pálról e sorokat írom. Anyám Eperjesről elszármazva, a Benes család kassai szülöttje volt. Mint tanítónő hozzáértéssel és meleg szeretettel érdeklődött a Felvidék művészeti emlékei iránt. Divald Kornél műtörténész mellett hosszú ideig dolgozott. A középkor, felső-magyarországi művészeti emlékeinek feldolgozása és lajtstromozása mellett, Divald Kornélnak, sok esetben Tarczay György álnéven írt írásaihoz, új, feltűnően érdekes alakokat, értékes történeteket, vagy azokhoz kiegészítő részleteket nyújtott. Fenti tevékenysége mellett lakásberendezési tárgyak gyűjtésével, és a felvidéki családok lakóházaiban, kastélyaiban, régi képek, bútorok, szőnyegek, ezüstök, porcelánok, valamint egyéb használati tárgyak meghatározásával, de családi leltárokba való foglalásával is foglalkozott. Az így fennmaradt emlékeiből ismerem, hogy a Szinyei-ház nagyszalonjában sokáig állt — festőállványon — Szinyei Merse Pál Pacsirta című alkotása. Szinyei Merse Pál művészeti tevékenysége mellett, ha sokat nem is, de birtokainak gazdasági ügyeivel is foglalkozott. E ténykedéséből kifolyólag utazott gyakran Zemplénbe, közelebbről Szegibe, hol a család kis szőlőjét, kedves falusi házát és az azt környező parkot kereste fel. Jelentős érdeklődést mutatott a tokaj-hegyaljai szőlő- és bortermelés egészen különleges tevékenységei iránt. Különösen a szüreteken, de más alkalmakkor is, gyakorta felkereste Szegit. Szeginek a Bodrog fölötti kápráztatóan csodálatos központias fekvése, a változatos lankák soha meg nem ismétlődő szín- és fényhatásai, de főleg a Bodrog vizének és hatalmas árterének környezeti hatásaiban kialakult csodás rajzolatú felhők, mélyen elfekvő nyári párák és lomha őszi ködök, ragyogó színárnyalataikkal, rendkívüli módon kötötték festői meglátásait. A Pacsirta című művének felhőit itt látta meg, röpke vonalban felhúzódni. Bár a kép, a kritika szerint, aprólékos naturalizmusa miatt nem túlságosan szerencsés, mégis köszönhető Szinyeinek, hogy Hegyalja ragyogóan szép nyári égboltozatát és felhőit örökítette meg. A Pacsirtával szemben — a nagyszalonban — az 1. és 2. fotókon bemutatott fiókos szekrény állt. E szekrény fölött függött a 3. számú fotóval illusztrált kép, Szinyei Merse Pál Park című alkotása. E kép anyám emlékezete szerint hosszú időn át, a Szegire való emlékezés jegyében, a fenti helyen függött. A fiókos szekrény viszont akkor, amikor anyám Erdélybe, Székelykocsárdra, mint állami iskolai tanítónő áthelyezésre került, az ottani Millenniumi Iskolához, illetve, hogy onnan nem sokkal később Kövendre (Aranyosszék) férjhez ment, nászajándék címen hozzá, illetőleg családunk birtokába került. A Park című alkotás, a szegi kert nyári fényeinek hatása alatt készült. E kertnek maradványai, főleg a tuja, a közelmúltban még fellelhetők voltak. A ház időközben tsz-központtá alakult és a terjeszkedés, az épületek növelése, megszüntette azt.