A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Csorba Zoltán: Sírfeliratok a miskolc temetőkben
leinek, Szabó Lőrinc édesanyjának a sírja, a festészethez a Latkóczy Lajosné, Munkácsy Mihály pedig szüleinek: Lieb Mihálynak és Rock Cecíliának állított gyönyörű síremléket „fiúi kegyelettel 7 ' a mindszenti temetőben, ahol Laborfalvi Benke József, az első miskolci színigazgató is pihen. A természettudomány képviselői közül Budai József és Vásárhelyi István neve kínálkozik kiemelésre. A temetők síremlékeit művészi igénytelenség jellemzi. Szokványos Krisztusés angyalszobrok láthatók a sírokon, a szegényekén csak korhadó fakereszt. Művészileg értékesnek mondhatjuk Palóczy László szürke gránitból készült, piramis alakú emlékművét Vay Miklós márványplakettjével, a gazdag csizmadiamester, Bató István sírját a tetemvári temetőben és Henszelman Aladárét az evangélikus sírkertben, akinek márvány arcképe Medgyessy Ferenc vésője alól került ki. Érdemes volna a miskolci síremlékek alakjával, stílusával is bővebben foglalkozni, amint azt 1926-ban Schmitt Gyula megkísérelte a Történeti és Régészeti Közlemények egy rövid cikkében. Mert bizony a mai ember számára már igen talányos, hogy mit is jelent a sírkövön a fűzfa, a pillangó, a kehely, a horgony, az összekulcsolt kezek, a pelikán és egyéb rejtélyes jelképek. Thury János avasi sírján is csak a szöveg igazít el, hogy mit jelent a keresztbe tett lant és pálca: Thury „Magyar táncművész", karmester és balettszerző volt. Sok mindent elárulnak a sírkövek betűi, a felirat szövege és stílusa is. A rövid, tárgyias közléstől a mesterkélt, cikornyás érthetetlenségig mindenféle változatot megtalálunk. Felfedezhető rajtuk a múlt század nemesi családjainak büszkélkedése, cím- és rangkórsága, a századforduló polgárságának szecessziós ízlése és ízléstelensége, a Horthy-korszak neobarokk tetszelgése. Gróf Haller József síremléke pl. 15 sorban sorolja fel, hogy milyen lovag- és érdemkereszteket viselt a gróf. Ugyanakkor az egyszerű emberek sírján inkább naivan őszinte hang jelentkezik. A szegények temetőjében (a régi Köztemető) pl. egy asszony így búcsúzik: „Jóska, míg élek, siratlak, Nejed". Vagy a hejőcsabai temetőben olvasható felirat: „Kitárott karokkal vár hű nejed". A görömbölyi temetőben egy egyszerű asszony ezt íratta fel: „Ha özvegy napjaim el fognak telni, Eljövök hozzád megpihenni", ugyanott bemutatkozik az egyik halott: „Erdélyi Károly a nevem, Már a mennybe költöztem". A sírkövek felirata főleg magyar nyelvű, de olvashatunk szlovák, orosz, bolgár, német, olasz, latin, görög és héber nyelvű szövegeket is, különösen az itt eltemetett külföldi katonák sírján. Vannak sírkövek, amelyek epikus részletességgel, költőiség, líraiság nélkül felsorolnak minden fontosnak vélt adatot. Példa rá egy szirmai sírkő: „Itt nyugszik Harsányi Sándor két gyermekével, élt 27 évet, páros életet 5 évet. Meghalt szerencsétlen halállal 1902. nov. 27-én. Itt hagyta hű nejét, kit magához vár, Molnár Erzsébetet és egy árva gyermekét". Valóságos életrajz. A síremlékeken található érzelmes versikék nem tartoznak föltétlenül a költészet körébe, sokszor csak ügyetlen rímfaragások. Egyes megörökítők nagy költők búcsúverseit veszik kölcsön, pl. Arany János sorát..„A lélek él, találkozunk", vagy mint egy vasgyári sír Tompa Mihálynak „A kedves sírjánál" c. versét. Az ilyen szövegkölcsönzés mindenesetre jobb megoldás, mint a családbeli, vagy a baráti körhöz tartozó alkalmi költők gyakori kántoros rímelgetése.
