A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Kucera, Matús: Slovensko po páde Veikej Moravy (M. Markus)

kaja N. N. írása az ukrán Kárpátok lakóházának alaprajzi fejlődéséről. A szerzőnő a különböző földrajzi területek vonatkozásában a lakóház eredetének és fejlődésének, a lakószobák, a gazdasági helyiségek, valamint az épületek belső rendjének, alaprajzának problematikáját vizsgálta, számos ábra kíséretében. A kötet egyik kiemelkedő tanulmánya a lengyel Brykowski R. munkája a kárpáti fatemplomokról. A szerző hét területi típusba (lemák, bojk, hucul, erdélyimáramarosi, besszarábiai, bukovinai-moldvai és vlach) sorolja a szakrális építményeket, s röviden jellemzi is az építmények sajátosságait. A tanulmányt mintegy kiegészíti Puskár í.-nek a szlovák fatemplomokról írott dolgozata. Külön említést kell tenni a két íráshoz kapcsolódó gazdag illusztrációs anyagról. Az említetteken kívül számos, lényeges problémákat felvető, rövidebb tanulmányt tartalmaz még a kötet. Ezek közül feltétlenül ki kell emelni Botik J. munkáját a népi építkezés társadalmi vonatkozásairól. Tanulmányában a szerző azt vizsgálta, hogy a nagycsalád milyen hatást gyakorolt az építkezésre, a lakóházak térbeosztására. Hasonló problematikájú Svecová S. dolgozata is, amelyben egy jellegzetes szlovák települési forma (kopanica) társadalomnéprajzi vizsgálatát végezte el. Számos lényeges gondolatot vetett fel Barabás J. az építkezési technikák és szerkezetek elterjedésével, Gladyszowa M., a lengyel Kárpátok népi építkezésével, Kováru V., a morva lakóház leírásával kapcsolatban. Külön is felhívnám a figyelmet a kötet végén található bibliográfiára, amely a lengyel Kárpátokban folyó néprajzi kutatásokat összegzi 1960 és 1967 között. A Gladysz M. által összeállított könyvészet számos olyan publikációra hívja fel a figyelmet, amelyek a kárpáti területek és a magyar néprajzi kutatások szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek. Niedermüller Péter KUCERA, MATÜS: SLOVENSKO PO PÂDE VELKEJ MORAV

Y Studie a hospodárskom a sociálnom vynie v 9—13. storoci. (Szlovákia a Nagymorva birodalom bukása után. Tanulmányok a 9—13. század gazdasági és társadalmi fejlődéséről.) Bratislava, 1974. 450 1. M. Kuàera a középkori történelemnek olyan századait dolgozta fel, melynek anyagát a történészek közül is csak a középkor kutatói ismerték közelebbről. A Nagymorva-birodalom bukása utáni évszázadok Közép-Európa népeinek történelmében, elsősorban a már itt lakó szláv népek és a keletről behúzódó magyarság életében igen fontos időpontot jelentettek. A korszaknak gazdag történelmi irodalma van, ezek azonban az újabb kutatások tanúsága szerint már elavultak. M. Kucera mint igazi marxista történész, a termelőerők, az akkori társadalom viszonyaiból próbálja a korszakot közelebbről megvilágítani. Választ próbál adni arra a kérdésre, hogy voltaképpen mi történik az elbukó Nagymorva-birodalom népével, milyen örökséggel lép át a szlávság az újonnan alakuló, egyre jobban feudalizálódó magyar államalakulatban, — milyen szerepet játszik benne, mit vesz és mit ad át ennek a politikailag újonnan formálódó feudális társadalomnak? A munka gondolatmenete három fontos kérdéscsoport