A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Moravsko—slovenské vztahy v lidové kulture (M. Markus)

anyagához szolgáltat adatokat: 1. a középkori Szlovákia gazdasági és társadalmi bázisának vázlata, — 2. a lakosság foglalkozásának körvonalazása, — 3. középkori társadalmi szerkezet leírása. A kérdések felvetése előtt röviden ismerteti az idevágó hazai és nemzetközi történelmi irodalmat. A szerző szerint a Nagymorva-birodalom népeinek kultúrája tovább élt. Az ittmaradó alattvalók tovább űzték mesterségüket és fokozatosan beépültek a magyar törzsek által feudalizált friss államalakulatba. így például a Nyitra környéki szláv—szlovák lakosság igen fontos gazdasági szerepet játszott az új magyar államalakulat szervezetében. A továbbiak során a szerző az archeológiai ásatások anyagára támaszkodva, az okleveles adománylevelek, nevek felhasználásával és a néprajz hagyományainak ismeretében 'rekonstruálja' az ittlakó népesség életét, foglalkozását. Sajnos ezen a helyen nincs módunkban M. Kucera hézagpótló munkájának eredményeit aprólékosabban ismertetni. Célunk inkább csak a figyelemkeltés volt. M. Kucera nem' annyira a saját kutatásainak eredményeit dolgozta fel, mint inkább az eddigi történeti, régészeti irodalom és ásatások, történeti forráskiadványok, monográfiák és a többi segédtudományok kutatásainak eredményeit foglalta össze. Kucera munkája a további kutatások számára is megszabja az irányt, nemcsak a régészet, néprajz és a nyelvtudomány kutatói, de a középkori régészet művelői számára is. Méltán soroljuk ezt a szerény kis szlovák történeti és néprajzi kézikönyvet P. J. Safarik, L. Niederle és W. Hansel munkái mellé. M. Markus MORAVSKO-SLOVENSKÉ VZTAHY V LIDOVÉ KULTURE (Morva-szlovák kapcsolatok a népi kultúrában.) Sborník Valasského múzea v pfirode v Roznové pod Radhostem. Szerk.: Stika, Jaroslav és Langer, Jiri. Ostrava, 1974. 185 1. A fenti évkönyv az egymás mellett élő két szomszéd és testvér nép interetnikus kapcsolataihoz szolgáltat figyelemreméltó adatokat. Annak ellenére, hogy erről a témáról már elég gazdag néprajzi irodalom áll rendelkezésünkre —, elég ha ezek közül a legterjedelmesebb munkát, J. Husefc-nek a szlovák— morva nyelvhatárról írt néprajzi monográfiáját említjük meg, — mégis a mai cseh és szlovák fokloristák és néprajzosok az eddig elért eredményekkel nincsenek megelégedve. Űjra meg újra visszatérnek az interetnikus kapcsolatok aprólékosabb magyarázatára és kiértékelésére. Az eddigi kutatások ugyanis nem tudták megnyugtató módon megmagyarázni a két szomszéd nép kultúrájában mutatkozó azonosságok mellett a különbségek okait. Ahhoz, hogy ezt kellőképpen meg tudjuk magyarázni, jól áttekinthető, összehasonlító néprajzi anyagra van szükség! E cél szolgálatában jelentették meg ezt az évkönyvet is. A kötet előszavában J. Stika röviden összefoglalja a néprajzi kutatások legfőbb feladatait. A két szomszéd és testvér nép kultúrájában a déli határok mentén már ősidők óta nem állott fenn semmi