A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Zborník Slovenského národného múzea — Etnográfia 16 (Dobrossy István)

ZBORNIK SLOVENSKÉHO NÁRODNÉHO MÚZEA — ETNOGRÁFIA 16 Martin, 1975. 382 1. A Szlovák Nemzeti Múzeum Évkönyveinek sorában a néprajzi tanulmányokat magábafoglaló 16. kötet Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulóját köszöntő jubileumi kiadvány. A kötetet bevezető első tanulmány Martin Benka festészetét elemzi. Okálová E. nagyon eredményesen azt vizsgálja, hogyan tükröződik a Szlovák Nemzeti Felkelés és Szlovákia felszabadulása Benka művészetében, alkotásaiban. A kötet továbbiakban néprajzi tanulmányokat közöl, majd külön fejezet foglalkozik a szocialista országok muzeológiájának, az egyes múzeumok tevékenységének elmúlt negyedszázad alatti fejlődésével. A néprajzi tanulmányok sorát Mruskovic St. munkája nyitja meg. A szerző Nyugat-Szlovákia, közelebbről a Zahorie-vidék népi kultúráját, az építőanyagokat és alkalmazásuk technikáját, az építkezés hagyományait vizsgálja. Mruskovic egy monografikus igényű feldolgozás részletét tárja elénk, s ebben a települések őstörténetét keresi nagy mennyiségű régészeti adat és anyag felhasználásával. Munkája számos vonatkozásban új jellegű, egyben Nyugat-Szlovákia településeinek és a települések építkezéseinek jobb megismeréséhez alapvetően fontos, eddig ismeretlen új részletekkel, adatokkal szolgál. Hasonlóan a település és az építkezés, a kettő kapcsolata Hyàko J. tanulmányának témája. A szerző Karlova falu gazdasági építményeit, azok szerkezetét és a paraszti telken való elhelyezkedését elemzi. A település Martin közelében van, s több objektummal gazdagította a Szabadtéri Múzeumot. A település formáját, a gazdasági építmények elhelyezésének korábbi rendszerét átalakította a falut 1905ben elpusztító tűzvész. Hyőko pregnánsan tárja fel, hogy milyen meghatározó, alapvetően átalakító szerepe van egy-egy település, közösség életében az elemi pusztításnak, az objektív tényezőknek. A százaforduló után kialakított építmények elhelyezkedése és anyaga is eltér a korábbitól, a tűzvész előttitől. Trejbal J. a gyümölcsaszalást és építményeit feldolgozó, bemutató és elemző monográfiájából a harmadik részt közli. Adatai elsősorban Kelet-Szlovákia településeire vonatkoznak. Kiemeli az aszalás eljárásait, azok különbözőségét, figyelemmel kíséri, hogy milyen eljárást, milyen vidéken alkalmaznak, az egyes eljárások jellemeznek-e területeket. Foglalkozik a gyümölcs, az aszalványok népi táplálkozásban betöltött szerepével. Számos olyan ételt, készítményt ír le, amelyben jelentős szerepe van az aszalványnak, ill. kiemeli azokat a területeket, vidékeket, amelyek népi táplálkozásában nagy szerepet töltött be az aszalt gyümölcs. Slaninák M. észak-szlovákiai adatok felhasználásával a középkori ház kérdéséhez szolgáltat adatokat. A szlovák ház leggyakoribb altípusának az egyosztatú, négyzet alakú házat tekinti, s régészeti adatok felhasználásával azt igyekszik bizonyítani, hogy ebből fejlődött ki, és hogyan fejlődött ki a háromosztatú ház. A tanulmány szerzője a nagy témának csupán részproblémáival foglalkozik, a ház tipologizálására és tektonikájára koncentrál. Polla B. hasonlóan régészeti adatok sokaságát használja fel, s a leletek alapján megállapítja, hogy Bratislava környékén nagy hagyományai vannak a szaru- és csontművességnek. Tanulmányában a munkaeszközök, fegyverek és ékszerek vizsgálata mellett elemzi és tipizálja a játékokat és egyéb használati eszközöket is. Komoly P. Pitvaros és környéke szlovák szokásait 4 csoportba rendszerezve mull 161