A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

SZLOVÁKIAI TÉKA - M. Markus: Szlovák—magyar interetnikus néprajzi kutatások

A magyarországi szlovák etnikum kutatásával a háború után egyidőben J. Podolák, E. Horváthová, S. Svecová, B. Filová és S. Kovaéeviaová foglalkozott behatóbban. E. Horváthová, B. Filová és S. Kovaőevicová részt vett a Békés megyei Tótkomlós monografikus feldolgozásában. Ebből a gyűjtőakcióból eddig csak E. Horváthová és S. Svecová adott ízelítőt. Podolák J. elsősorban a betlehemezés hagyományaiból közölt interetnikus adatokat. Nagyjából elmondhatjuk, hogy a határontúli szlovák szórványok néprajzi és folklorisztikai kutatásában elsősorban jugoszláviai (bácskai, bánáti és a szerémségi) szlovák kutatások dominálnak. A jugoszláv térségben gyűjtő kutatók közül elsősorban M. Kosová, B. Filová, V. Gaspariková, Ján Kantár, Sv. Svehlák, S. Burlasová, J. Botík neveit kell felsorolni. A kutatók többsége folklór témákat kutatott. — A Zenetudományi Intézet kutatói közül O. Elschek és S. Duzek végeztek számottevő zenefolklorisztikai és tánckutatásokat ezen a területen. Rajtuk kívül a belgrádi Néprajzi Múzeum munkatársai is végeztek tárgyi néprajzi kutatásokat a bácskai és bánáti szlovák szórvány-telepeken (pl. M. Bosicová). Itt kell megemlítenem, hogy a külföldi szlovák szórványok néprajzi kutatásával nemcsak a Szlovák Tud. Akadémia Néprajzi Intézetének kutatói, de a Szlovák Matica keretében létrehozott kutatószerv is foglalkozik. Ennek az intézménynek Bratislavában van a székhelye, s a kutatók sorában a néprajzos szakembereken kívül történészek, közgazdászok, statisztikusok és fokloristák is tevékenykednek. A szakosztálynak külön kiadványai vannak, egyik ilyen színvonalas kiadványuk a Slováci v zahranici c. időszakos kiadvány — melynek eddig két évfolyama jelent meg. 2. Ami a Szlovákiában lakó magyarság néprajzi kutatását illeti, arról itt ezúttal csak annyit mondhatok, hogy a feladat eleinte a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének gondja volt. Egyidőben ezt a munkakört megosztották a Magyar Tudományos Akadémia kutatóival is. (Ebbe a kategóriába tartozott a magyarországi Tótkomlós és a szlovákiai Rudna és Kőrös monografikus feldolgozása.) Az itt gyűjtött néprajzi anyagnak a publikálása folyamatban van. Az utóbbi évek során a szlovákiai nemzetiségek néprajzi kutatása a pozsonyi néprajzi tanszék mellett létesített Ethnológiai Kabinet feladatává vált. Az utóbbi évek során ez a kutatószerv szervezi és gondoskodik a szlovákiai magyarság néprajzi kutatásáról. Az Ethnológiai Kabinetnek ebben a kutatásban a szlovákiai CSEMADOK szervei is segítenek. Azt hiszem a továbbiakban még néhány szót ejtenünk kell az Ethnológiai Kabinet munkájáról. Mint már mondottuk — ez az intézmény a tanszék egyik kutatószerve, ahol a néprajzszakos hallgatók segítségével jól átgondolt tervmunka folyik. Ez az intézmény szervezi a nemzetközileg is ismert Seminarium Ethnologicum elnevezésű nyári kutatótáborokat. Ennek eredményeiről, céljairól tájékozódhatunk az Ethnographia hasábjain. Ezeken a nemzetiségi helyeken rendezett szakszemináriumokon magyar kutatók is rendszeresen részt vesznek. A kabinet vezetősége adja ki az Ethnologia slavica c. évkönyvet, mely a szláv néprajzi kutatások központi orgánuma. Ez a kiadvány tanulmányokat publikál az interetnikus kutatások témájából is. 3. A szlovákiai interetnikus jellegű néprajzi kutatások sorába tartoznak még azok a rendszeres néprajzi kutatások is, amit a szlovák néprajzosok és folk-