A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

SZLOVÁKIAI TÉKA - M. Markus: Szlovák—magyar interetnikus néprajzi kutatások

megyei szlovák népszigetek életéből. Elég ha az itt publikáló munkatársak közül Tábori György és Beck Zoltán nevét említjük. Zenefolklóristáink mindig szemmel tartják a Magyarországon megjelent kiadványokat. így legutóbb a „Vyletel vták" c. dalgyűjtemény, s legújabban a „Rozmarín zeleny" című kiadvány keltette fel az érdeklődésüket, mely az Esztergom környékén lakó szlovákok népdalait és folklórhagyományait kötötte szép csokorba. Ebbe az érdeklődési körbe tartozik az utolsó évtizedben programba vett palóckutatás is. Figyelemmel kísérjük e kutatások eredményeit — alkalomszerűen meg is vitatjuk ezeknek a kutatásoknak a részeredményeit. Ebbe a témakörbe tartozik például Bakó Ferencnek a répáshutai mészégetőkről írott igen tartalmas tanulmánya. A szlovák munkatársaink véleménye szerint a magyarországi ,,palóc" néprajzi kutatásoknak egyik igen fontos kritériuma, hogy ebből nem volna tanácsos kihagyni a palócokkal együttélő szlovák falvakat sem. Értesülésünk szerint a palóc kutatópontok között szlovák községek is szerepelnek, Manga János már Vanyarcról adott is helyzetjelentést, s így minden remény megvan arra, hogy ez az interetnikus szempontból igen fontos terep gondos felgyűjtésre kerül. (Persze nem ártana, ha a két szomszéd nép kutatói alkalomadtán összeülnének egy hasznos megbeszélésre, tapasztalatcserére. Azt hisszük, hogy ez mindkét fél számára igen eredményes volna.) Hasonló — majdnem azonos kutatási programba tartozik a Pest megyei muzeológusok Ipoly-menti kutatási terve. Mint ismeretes, az egykori Hont megye Szlovákiában levő térségében a szlovákok Néprajzi Intézete szintén egy nagyobbszabású kollektív néprajzi gyűjtőmunkát folytat. A munka egyformán folyik a szlovák és a magyar falvakban. A szlovák „honti" kutatásokból néhány résztanulmány már meg is jelent a Slovensky národopis legutolsó évfolyamaiban. (Itt sem ártana egy közös munkamegbeszélés — különösen az interetnikus kérdések megvitatására.) E rövid számbavétel után a Szlovákiában folyó szlovák—magyar interetnikus vonatkozású néprajzi kutatásokat foglaljuk össze. A szlovák interetnikus kutatásokat tematikailag három fő csoportra oszthatjuk. Az elsőbe a magyarországi és a határontúli, többi szlovák etnikummal foglalkozó kutatások tartoznak. — A másodikba a szlovákiai magyarságra vonatkozó kutatások volnának értendők. A harmadik csoportba azokat a szlovák néprajzi kutatásokat soroljuk, melyek magukban véve a szlovák etnikum specifikumait vizsgálják, de tartalmuknál fogva interetnikus vonásokat tartalmaznak. 1. Az első csoportba tartozó kutatásokból időrendben az első helyen kell megemlíteni Zatko Rudolfnak a magyarországi szlovákok közt folytatott terepgyűjtését, mely elsősorban a szellemi és társadalmi kultúra anyagából nyújtott összehasonlításra alkalmas adatokat (Slov. národopis, 1973. évf.). Ebbe a kategóriába tartozik két könyvalakban is kiadott munka. Az egyiknek a szerzője J. Sirácky, aki az Alföldre települt szlovákság történetét írta meg (Bratislava, 1966). A másiknak szerzője R. Bednárik, aki a jugoszláviai Bácskába és Bánátba települt szlovák népszigetek néprajzi monográfiáját publikálta (Bratislava, 1964.).