A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hőgye István: Hegyaljai állatgyógyítási adatok a 18. századból

„Száj Fájásról: Végy közönséges etzetet, elegyitsd öszve vizzel, sózd meg egy keveset, mosd meg azzal a' Marha száját háromszor vagy négyszer napjában, minden mosás után kend meg sebeit sós mézzel. Ha az innye véres és lágy lévén nehezen gyógyítható, törj apróra tserfa héját mosárban, főzd meg jól vizben és azzal mosd . . . sós mézzel utána mindenkor meg kényed. . . . Mivel sok napokig semmit sem rághat, szükséges táplálni . . . vízben kevert fel forait lisztet torkába hidegen tölteni. . ." „Láb Fájásról: Ki maga Marhájától a Láb fájást el akarja távoztatni tartsa a' Marhát folyó vizben, míg a száraz és meleg üdő tart. mert hideg és nedves üdőben ez a' nyavalya rajtok nem esik ... A' vízből ki jővén köss a lábára kementzében meg éget, és apróra tört földből való sarat, ahoz pedig végy a' Patikából glét vagy más etzetet, melyből fél kanálnyit egy itze vizbe töltvén készithetel sarat, melytül el szokot oszlani a' daganat. . ."

2Ü Kevesebb gyógyítási eljárás található a lovak betegségeinek gyógyítására, feltehetően azért, mert nem volt a vidéken jelentős lótenyésztés. „Lónak Rüh ellen: Szerezz Sznt. György napja előtt egy kigyót, meg ölvén tedd egy jó magos fazékba, áztat jól tsináld és mázold bé, ugy aztán tedd zsarátnokba és szára jtsd úgy ki, hogy porrá törhesed, az e' módon ki száraztott kigyót, ezen porbul adj Rühes Lovadnak egy késhegynyit estve bé. Másnap reggel a' következő sírral kend bé jól rühes részeit, végy örvény gyökeret mint a' tormát reszeld meg 5,6 itzés fazékba mintegy félig, tölts hozzá 1 itze olvasztott hájat és annyi forraltt tejet, hogy a' fazék tele légyen, ez mind öszvességgel 24 óráig alván meg possad és mintegy sirrá válik, mellyel, mint felül említtetett bánni kell."

21 „Vér Tályog ellen tsalhatatlan : Végy Szt. János napja előtt zöld diót, szárazd meg és porrá törve tedd el, ha lovad tályogba esik adj egy marokkal emiitett porból egy meszely jó féle Bor etzetbe."

22 Találhatók adatok juhok mételyeinek gyógyítására. „Métely ellen 100 darab juhra: 1 ittze paprika, 1 ittze oltatlan mész, 3 ittze soó, 3 ittze mustár, 1 ittze fényes korom. Zab darának lisztjével öszve keverni a' fentebbieket és diónyi nagyságú labdacsokat készítvén, a' beteg juhoknak hetenként kétszer bé adni." Vagy „antimonium 1 Va, büdöskeö 16 lat, kék keö 1 font, tim soó 1 '/2 font grispán 1 '/2 font. Ezeket meg kell törni által szitálván öszve keverni és ugyan ennyi soót vélek öszve keverni, mind ezek után egy jól iki égett veres téglát porrá törve közibe vegyíteni. Ezt nyalatni a juhokkal éh gyomorra. Ezen Praeservativa 100 darabra szolgál. Viztől óvni azon napon." Ajánlott gyógyszer még: „ . . . legjobb az ollyatént (t. i. mételyes) juhokkal pályinka moslékot itatni.. . ezt issza és pedig oly nagy kívánsággal, hogy tartóztatni kelletik. Gyakran ürömmel és Salviával kelletik sózni."

2:l „Sertés Dögg és más nyavalyái ellen is Praeservativa: 2 V2 itze Hepar Antimonii, 5 itze Radix Jalappa, 3 itze Agari albi, 3 itze Radix gentianae. Vedd ezt 100 sertésre sóval korpával elegyítve éhgyomorra."

24 „Orvosság a' Kutya Rüh ellen: Három napig reggel, estve Büdöskeö virágot adni. Negyedik nap reggel a következendő sírral meg kenni: Alutt tejet tejfelestül egy nagy fazékkal, ahhoz V2 font Babért ezt előbb porrá törni, '/'. itze kén követ, V/. itze puska port, 2 csomó kapa dohányt apróra vágni, 1 meszely éget Bort, 1 meszely bor etzetet, 1 font óhájat apróra vágni. Ez ázzon 24 óráig, az alutt tejbe. Azután a' büdössége miatt kivül főzessen és lágy melegen a' Kutyák egy igen meleg szobában egy nap