A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hőgye István: Hegyaljai állatgyógyítási adatok a 18. századból

a nyak eret, vagy a Sarkantyú eret meg kell vágni, 's a' Marha gyöngébb vagy erőssebb korához képest elegendő vért kell venni.. . két itze, fiatal Marhabul egy itze, borjubul '/2 itze vért kell ereszteni. Só vagy kénsavanyus vizzel gyakran itatni, vagy fél meszelly bor etzetet fél meszelly lúggal fel eresztve két izben napjában belé tölteni. Fokhagymás etzetes vizben mártott szalma tsutakkal dörgölni egész testét. Szemeit, orra lukait tiszta vízzel, száját sós vizzel ki mosogatni. . . . nyaka lebenyeginek felső tájába szőr sinórt föl alá huzigálni, egy nyoltzadrész lat bödös körös bogár porbul két lat Királyi irbul áló kenőtsöt készítvén a' sinort meg kell kenni. ... Az Nyavalya harmadik szakában, midőn magát a' Marha nem birja, fekszik, nyög, fejét le hajtja, szemei könnyeznek, szája sebes, sürü genyedséges sárga nyál jön belőle, ganéjlása zöldes, híg. Ekkor nagyobb Marhának egy lat tavnits gyökér port tiz grán kámforral öszve elegyítve sűrű árpa liszt keveregbe kell naponta bé adni. Borjaknak ezen szer fele adatik. Kénsavonyos vízzel gyakran itatni, vagy pedig egy kanál kámforos bor etzetet fél meszelly vizzel föl eresztve négyszer napjában bé tölteni.... Két oldalát a véknya táján tüzes vassal jó darabon meg sütni, egyébb testét lágy meleg etzettel mosogatni. . 1794-ben kipróbált jó gyógyszernek ajánlják Fekésházy Mihály tarcali birtokos receptjét: ,,.. . Végy fél font babért, 1—1 font fehér kritát, salétromot, konyha sót, paprikát, fenyő magot, ördög szart csinálj ezekbül kemény tészta csermakk formát. Gyógyító szernek minden nap regvei és estve adódik egy egy szem, fiatal Marháknak tsak Regelenként.. ."

I(J Használatos szer volt még a következő: ,, . . . Finom angyalgyökérporból végy 3 latot, tarnits, vagy keserüfügyökérporbul 3 latot, örvénygyökérporbul 3 latot. Ezeket hagyd 12 óráig másfél pint 36 foknyi borszeszben állani, rázd fel gyakran. Más palaczkban 3 meszelly szinte 36 fokos borszeszben higgaszsz 3 lat kámfort, 3 icze jó boreczetben 3 lat salétromot, 3 lat keserűsót, 3 lat kettős sót, szinte annyi ideig áztasd, rázogasd. Eltelvén a kitelt idő elegyítsd a szereket öszsze, tölts ezek fölibe 3 meszely szarvasszarvszeszt és öt meszely fris faolajat, zagyváld öszsze jól. Minden Marhának napjában egy meszely öntelék adatik, borjúnak V2 meszely.

17 Használták az alábbi izzasztószert is: „ .. . szarvasszarusó V2 lat, szalmiák V2 lat. Ezeket reggeli előtt kell adni, azután a' Marhát pokróczczal jól betakarni, meleg istállóba állítani. Délben szintannyi adag ismételhető." Itt megjegyzik ,,... Ezen izzasztó szer marhadögben kölönösen hasznos."

18 „Szarvas Marha Orvossága" elnevezéssel olyan gyógymódot is leírtak, amit valószínű, hogy pestis, marhavész esetén használt Boronkay földbirtokos: „Tormát reszelni, fenyő magot, Bétsi sás gyökeret, 4 marhára 1—1 gyökért vévén, ha Borjas Tehenek vágynak az koron egy Bétsi sás gyökér nem 4 hanem 6 marhára vevődik.Öszve törni mozsárba, ezeket 24 óráig jó etzetbe áztatni, azután savanyitott tziberét beléje tölteni éget Bort... jól fel keverni, ebből minden marhába fél meszelynyit bé tölteni... Az Egerfát tavaszszal midőn fakadni indul meg égetni, annak hamuját jól megtisztítván sóval keverni és az Marhának nyalni adni, ha nem akarná, egy egy kanálnyit beléje tölteni és erre a fent irt tziberét bé adni. . A száj- és körömfájásra is szép gyógymódot találtam 1788-ból, melyet Tokajban használtak. Külön gyógymódot ajánlanak a „Száj Fájásról" és mást a „Láb Fájásról", nem tudván, hogy ez egy betegség.