A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Sonkoly István: Megzenésített Kazinczy-versek

Megzenésített Kazinczy-versek Kevés költőnk buzgólkodott oly odaadó kitartással a magyar irodalom fejlesztése érdekében, mint Kazinczy Ferenc, aki Mozart muzsikájának lelkes híve volt, s 1786-ban Bécsben élvezhette a 30 éves salzburgi mester művészetét.

1 Könyvtárat betöltő fordításain kívül érdekel minket költészete is, mert inspirálta jó néhány zeneszerzőnket. A széphalmi mester muzikalitásában nem kételkedhetünk, hiszen anyjának hozzá írt egyik levele hátlapján Énekek címen, 36 dal kezdő sorát vagy címét is megtaláljuk.

2 Ezek egyrészt jól tájékoztatnak a XVIII. század vége zenei hagyományáról, másrészt árulkodnak Kazinczy zenei ízléséről. Nem kétséges, Goethe és Gessner lelkes fordítója vonzódott a német zenéhez, mert a dallajstromból 13 német melódia derül ki. A magyar énekekre, csupán címükről, nehéz ráismerni. Ám egyik-másik, mint pl. a Hol lakik kend. . . közismert, s már Színi Károly gyűjteményében is megtalálható.

:i Kazinczy-versek első dallamosításai a Pálóczi Horváth Ádám-féle ,,Ötödfélszáz énekek"-ben találhatók. Kéziratának két példánya is ismeretes, az egyik 1813-ból, a másik 1814-ből maradt ránk. Ennek anyaga felbecsülhetetlen értéke népzenénknek, mert számos nótának itt akadunk első forrására. A tündöklő holdhoz című vers szabad fordítás, dallama Horváth egyéni leleményéből fakadhatott, melyet kezdetleges paleográfiával rögzített kéziratában. Horváth a lejegyzésében csak kétféle időértéket tüntetett fel: kör alakú hangjeggyel jelezte a rövidebb és üres rombusszal a hosszabb értékű hangokat. E dallamban az első, második és negyedik sor azonos, s csupán a harmadik tér el. A másik melódia: Csók a hor között. Ez a Sehes élet című költemény változata. Pálóczi ennek nótáját a 112. számú ének dallamára vette. Dúr melódiája nyugatias jellegű. Ez is csupán két dallamsorból tevődik össze, akárcsak az előző.

4 Pálóczi gyűjteményében jórészt idegen szerzők dallamaira támaszkodott, kedvenc melódiáit írta össze. Néha azonban saját, egyéni leleményét is lejegyezte, ilyen lehet A tündöklő holdhoz című vers arányos dallama, melyet az 1813-as kézirat csillaggal feltüntetett, mint Pálóczi eredeti kompozícióját. Horváth Kazinczy baráti körébe tartozott, s bensőséges kapcsolatukat nemcsak a Kazinczy-versek megzenésítése igazolja, hanem az Arionnak, aki született vak vala című, régi dallamra applikált költeménye is, amelyet az 1789. december 29-én kelt levelében küldött el a széphalmi mesternek.

5 Szimpátiájuk kölcsönös volt, ami kitűnik a Horváth-hoz intézett Kazinczy-episztolából is. Ennek egyik részlete a Fekete szemű szép hölgyecske kezdetű versszak, melynek dallama máig is él. Régi, német melódiája d-mollban kezdődik és g-mollban fejeződik be. Mindkét dallamsora megismétlődik variálva. Széles körben elterjedhetett, mert Tóth István fülöpszállási kántor is felvette nagy értékű kéziratos énekgyűjteményébe.

0 Tömör férfikari kidolgozásban Major Ervin zenetörténész átírta mind ezt, mind az Életem fogy című melódiát, amely nem más, mint a szentimentális, régi német dallamra, a Guter Mondra applikált Kazinczy-vers. Cseppet se lepődjünk meg, ha a költemény nem simul jól a német énekhez.

7 Ez a kor még nem ismerte fel a helyes prozódiai szabályokat. Mai nyelvérzékünket sérti ritmizálása, az utolsó szótagra kerülő, nyújtott hangok miatt. Pálóczi Horváth egyénisége más szempontból is Kazinczy vonzó-