A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Cenner Mihály: Déryné alkonya

kiket ez olvasmány egy vagy más tekintetben érdekelhetend : hogy ennek megjelenhetését aláírásuk által kegyesen elősegélni máltóztassanak. A munka 12—14 nyomott ívet teend. Előfizetési ára egy pengő forint. Miként biztosan reménylem, semmi akadállyal nem találkozandom arra nézve, hogy -"Emléklapjaim"- f. évi augusztusi vásárra megjelenhessenek s ez alkalommal a példányok egyszersmind az illető kezekhez is juthassanak. S ugyanezért szükség, hogy ívtartó tisztelt jóakaróim gyűjtelekéi, az előfizetők névjegyzékével együtt f. évi július 16-dikáig kezemhez megérkezzenek. Lakásom Pest (Rochus tér) kórház utcza, Magyar ház, 1410. 4-dik ajtó. Egressy Gábor volt színész." A fölhíváson ez után következik az ívtartó neve, majd az előfizető neve és lakása. Egy-egy íven 20 előfizető számára van hely. A saját maga is adósságokkal küszködő Déryné igyekszik eleget tenni a felkérésnek, s bár ha csekély az eredmény, szerénységére és jó szívére valló, megható levél kíséretében küldi el Egressynek a gyűjtőívet s a begyűjtött forintokat:

1„Miskolc, július 24-ik, 1851. Szeretett Kedves komám! Bár lelkem mélyéből óhajtnám legalább bár e kis ívet beírhatni — de óh Miskolc! óh pangás! Mi nagy örömmel vettem az ívet kezemhez, megtisztelve érezvén magamat kedves komám bizalma által, s éppen ugy elszomorodám a csekély siker miatt, de minden ember le verve. Vegye hát a jegyek szerénti kis summát, melyet itt küldhetek, szívesen, bár magamnak volna módom be váltani minden nyomtatandó példányait. De puszta kívánat üres hang, hol nincs mód tenni. Oly rég nem hallottam semmit rólok? Hogy vannak? Csókolom Zsuzsikát, s a szeretett kedves Etelkát kedves Komával együtt. Adjon Isten sok jót, szívéből kívánja örökké szerető komájok Déryné" Nem csodálható, hogy az eredmény csekély volt. Még ha volt is Dérynének nagyobb ismeretségi köre Miskolcon — ami valószínű —, az embereknek nem volt kedvük (sem pénzük) az elnyomatás első éveiben egy politikailag megbélyegzett, volt szabadságharcos, emigráns könyvére előfizetni, még ha bensőleg egyetértettek is a szerzővel, de hogy nevüket és címüket ezzel kapcsolatban nyilvánosságra hozzák, mintegy közhírré tegyék, hogy egyazon nézeten vannak Egressy vei, ettől bizonyára sokan óvakodtak. Déryné jegyzett egy példányt, s az ő ívén jegyzett Molnár Zsigmond, Egressy egykori iskolatársa és Balogné, alighanem szintén közös ismerős Egressyvel. A könyv Egressy Gábor törökországi naplója címmel, 15 ív terjedelemben, még 1851-ben megjelent. A példányok megküldése azonban késett, ami a pénzt begyűjtő Dérynét igen kellemetlen helyzetbe hozta. Erre vonatkozóan ír levelet Egressynek Miskolcról, 1852. március 4-i keltezéssel :

13 „Szeretett Kedves Komám! Bocsásson meg, hogy soraimmal terhelem, már rég kellett volna írnom, de igen halmozott házi foglalatosságaim, és most író is lévén, hátráltattak, de most miután oly sokszor fölszólíttattam az előfizetőktől a példányokért, kénytelen vagyok kedves Komám emlékeztetni, hogy a följegyzett előfizetőkhöz (kiknek névjegyzékükkel a pénzt is fölküldötte Uram) tessék elküldeni a példányokat nekik, különben még