A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Cenner Mihály: Déryné alkonya

Nyilvándiné szerepét. Február 14-én, vasárnap, Szigligeti Csikósában a három pórnő egyikét adta Déryné. Itt jegyezzük meg, hogy még lelkiismeretes színháztörténészek is azt írták, hogy Déryné utolsó szerepe a Nemzeti Színházban a Csikós részeg pórnője volt. Igen. játszotta, sőt: többször is játszotta ezt a szerepet, de egyrészt másokat is játszott, másrészt nem ez volt az utolsó szerepe, amint azt mindjárt látni fogjuk. 1847. február 16-án, kedden, déli 12 órai kezdettel a pestvárosi színház tűzkárosultjai javára a Nemzeti Színház előadást rendezett, amikor Szigligeti: A szökött katona c. népszerű népszínműve került színpadra. Ebben Déryné Korpádiné szerepét játszotta. Korpádiné egyébként Kovácsné Fekete Mária, a híres komika, Déryné barátnéjának volt a szerepe. A pesti német színház 1847. február 2-án égett le és a kenyér nélkül maradt német kollégák javára tartott a Nemzeti Színház egy, délben kezdődő, rendkívüli elödást. 1812-ben, a színház felavatására Déryné — akkor még Széppataki Róza — hazafiságból nem ment el, inkább beteget jelentett, most a rászorultak részére fellépett. 1847. február 20-án ismét a pórnőt játszotta Szigligeti Csikósában. Március 24-én, Shakespeare Rómeó és Júlia c. tragédiájában (Gondol Dániel fordítása) Gróf Montague-nét alakította, Rómeó anyját. Rómeó Lendvay Márton, Júlia Lendvayné Hivatal Anikó volt. Április és május folyamán a színlapokon nem fordul elő Déryné neve. Június 4-én, pénteken, Vahot Imre: Vén csapodár, vagy: Házasság gőz által c. vígjátékában ,,özvegy Lenártné, utas a gőzhajón" szerepét alakítja. A vígjátékot május 31-én mutatták be, akkor nem Déryné játszotta ezt a szerepet. Június 6-án ismét pórnő volt a Csikósban, június 20-án harmadszor és utoljára adták Vahot vígjátékát, s ismét Déryné volt Lenártné. Július 8-án, Gróf Montague-né a Rómeó és Júliában, augusztus 5-én és 22-én, ismét pórnő a Csikósban. Ez utóbbi előadás pontosan a színház megnyitásának tízéves évfordulójára esett. A színlapon semmi sem utal arra, hogy a színház megünnepelte volna tízéves évfordulóját. A Csikósban három pórnő szerepel, ezek felváltva voltak Déryné, Egressy Gáborné, Hubenayné és Miskolczy Júlia. Szeptember 11-én, Pyat és Sue: Matild c. darabjában Secherinné volt Déryné szerepe, 17-én Czakó Zsigmond Végrendelet című drámájában Gróf Hárslakiné. Ezt a szerepet korábban Miskolczy Júlia játszotta, s Déryné után ismét ő vette át. Szeptember 19-én, vasárnap, Jósika Miklós: Két Barcsay c. történelmi drámájában az egyik vendég volt, Hubenay, Hubenayné, Csepreghy és Egressyné társaságában. 1847. szeptember 24-én, pénteken, ötödször került színre Szigligeti Ede: Zách unokái című történelmi drámája. Bemutatója 1846. november 23-án volt, Déryné a bemutatón játszotta, majd most vette át ismét Szathmáryné Farkas Lujzától Erzsébet királyné szerepét. A színlap szerint: „Erzsébet, I. Károly magyar király özvegye, I. Lajos király anyja". A dráma elsőrangú szereposztásban került színre, nyilván az illusztris „házi szerző"-re való tekintettel: Fáncsy Lajos, Lendvay Márton, Szigeti József, Egressy Gábor, Laborfalvi Róza, Lendvayné Hivatal Anikó, Kőszeghy Alajos, Réthy Mihály. Bartha János, László József, Egressy Béni, Szákfy József, Csepreghy Lajos. Gózon Antal voltak Déryné szereplőtársai. A Zách unokáiban Erzsébet királyné szerepét Szathmáryné betegsége miatt vette át. Mint említettük, a bemutatón is Déryné játszotta Erzsébet királynét és ez búcsúszerepe lett volna, de Szathmáryné betegsége miatt két nap múl-