A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A girincsi kastély

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK A girincsi kastély A történelmi Zemplén megye legdélibb csücskében már a XIV. században ismeretes volt Gerencs — a mai Girincs — község, mely azután a Sajó partszaggatásai miatt áttelepülni volt kénytelen.

1 E falutól vette nevét a Girincsi család, mely a XVII. századig birtokos. Az 1598-iki összeíráskor hódolt a község és Gerencsi László, György deák, Farnosi Illés, Eördög Péter, Bogácsi Mátyás és Barna Farkas özvegye voltak a birtokosai. A Girincsiek után leányágon a Beke család lesz a község ura. az Usz család lajstromában levő „beigtató levél özvegy Bekéné asszony, Girincsi György leánya részére, a girincsi birtok fele és a Sajó vizére épített malom fele iránt, az 1366-ban a dicsőséges Szent Szűz tiszteletére alapított egyház pártfogói jogával" ki lett adva.- Ezt követően a Nikházyak, majd a Dőry család tagjai lettek a földesurak, s ennek a birtoklásnak az időszakában a XVIII. században épült a most ismertetendő barokk kastély. A birtok és a kastély későbbi — nagy számú — tulajdonosait a kastéllyal kapcsolatos felsorolásban vázoljuk. Girincs közös tanácsú község jelenleg közigazgatásilag Borsod-AbaújZemplén megyéhez tartozik; a miskolci járás területén van. Területe 1123 hektár, lakossága összesen: 1015 fő; lakóházainak száma: 251.

y Legjelentősebb épületegyüttese ma is a ,,M Rákóczi u. 1.(4) Gyógypedagógiai Nevelőintézet, v. Dőry-kastély, gazdasági épületek és istállók, barokk, 1730. k., XIX. sz.-i átalakításokkal" meghatározású szöveggel hivatalosan nyilvántartásba vett

4 műemlék kastély, melléképületeivel és környezetével együtt. Az 1730-ban épült kastély a magyar barokk építészet egyik jellegzetes példája és sajátos, átmeneti csoportjába tartozik, miért is több szakíró egyes sajátosságok illusztrálásaként utalt rá. A kastély jelentősebb barokk emlékeink közé tartozik, a barokknak abból a második (kb. 1700—1740) korszakából való, amikor még „általános az előző korokban dívó, közel négyzetes udvar köré épült vagy zárt tömb alakú épület, négy sarkán többé-kevésbé kialakított tornyokkal."

5 Gerő László arra hívja fel a figyelmet,

1

' hogy „a saroktornyos (bástyás) várkastély még sokáig erősen ható hagyomány marad építészetünkben. Ezt látjuk barokk kastélyainkban (Girincs, Ácsa, Alsókéked, Szirák stb.) és a copf időkben egyformán (pl. Felmer Jakab móri, tatai kastélyaiban). Itt már csak a forma él tovább, mert a védelem belső tartalma — a szükségszerűség elmúltával — megszűnt. Jellemző azonban, hogy a kastély külső megjelenése — építtetőik akaratából — még sokáig várszerű maradt, még akkor is, amikor védelmi szerepe már régen megszűnt. . ." Zemplén megye történetírója — Szirmay Antal — is kidomborítja a kastély jellegét •— az építési időpontot is meghatározó feljegyzésében: „...Andreas Dőry anno 1730. castellum ibidem extruxit in formám quadranguli, turriculis