A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A girincsi kastély

1, kép. A girincsi kastély keleti fő homlokzata. quatuor angulos exornantibus."

7 (,,. . .Dőry András 1730. évben itt négyszög alakú kastélyt épített, amelynek négy sarkát tornyocskák díszítik. . .") Az egyemeletes, zárt tömb eredetileg téglalap alaprajzú volt, teljes mértékben alápincézve, 28.0x12.5 m-es alapterülettel, s ehhez a téglalaphoz csatlakozik a négy saroktorony, mégpedig mind a keleti, mind a nyugati oldalon 4,60 méterrel kiugorva a homlokzat síkjából, míg az északi és déli homlokzatnál csak mintegy 1,60 méteres mélységbeli eltérést mutatva. A toronyszobák mindegyikének alapterülete (kerekítve) 14,0 négyzetméter. A főhomlokzat ablakosztása (ritmusa) a+b+b+c+c+c+b+b+a, 9 tengelyes. A tornyok kétemeletes formában épültek ki. A kastély nagyságrendjét tekintve, a sátai és bánfalvi kastélyokhoz hasonlítható. Földszinti alaprajza ugyancsak hasonlít azokéra; a főhomlokzat közepén levő, ugyancsak címerpajzzsal ékesített főbejárat mögött bevezető keresztfolyosó két oldalán nyílnak két sorban a helyiségek, jobbra és balra, s vezetnek el a saroktornyokig. A nyugati főhomlokzat felé már a hátsó közlekedőfolyosók, illetve a későbbi toldásokban levő helyiségek, valamint a nagyméretű terasz találhatók. A kastély nagyterme az első emelet középső részén található, a főlépcsőház és a két oldalsó nagy szoba felé van összekapcsolva, s 73 négyzetméteres alapterületű. A nyugati oldalon végrehajtott hozzáépítésekkel a kastély tömege átalakult, bizonyos funkcionális kapcsolatok és megoldások is megváltoztak. A toldások tulajdonképpen egy — kétszintes — E alakú folyosó és közepén levő lépcsőház kialakulását eredményezték és e folyosókra kapcsolható a nyugati oldal tornyai mellé csatlakoztatható lakóhelyiségeket hoztak létre. Az 1860—1861. évi homlokzatfelújításoknál megállapítható volt az is, hogy ezek a folyosók eredetiles árkádszerű nyílásokkal néztek a nyugati