A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)
SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis 1973., 1974. (Niedermüller Péter)
pán megemlítjük, Pranda A. az etnikai folyamatok, az akkulturáció kérdésének szentelt egy tanulmányt. (21. évf. 477—493.). Ide kapcsolódik Botik J. munkája, amelyben az idegen etnikai környezetben élő népcsoportokat, mint az emberi együttélés sajátos formáját vizsgálja (21. évf. 495—513.). Botik J. felvázolja az akkulturációs folyamat egyes fázisait is. Horváthová E, a cigányok etnikai csoportjainak meghatározásával, etnokulturális fejlődésével foglalkozik (21. évf. 3—17.). Botik J. egy másik tanulmánya a kutatás módszere szempontjából jelentős (22. évf. 177—183.). Tanulmányában a monografikus igényű táji feldolgozásokat, ezek elméleti és módszertani problémáit vizsgálja. Hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegű kutatások nem csupán az adott tájegység, etnikai csoport jobb megismerését segítik elő, hanem az általános kultúraelméletnek, néprajzi elméletnek is nagy segítséget jelentenek. Külön kell szólnunk arról a tematikus számról, amely az európai néprajzi atlaszok elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozik (22. évf. 345—409.). E számban Filová B. a Szlovák Néprajzi Atlasz jelentőségéről. Kovacevicova S. pedig az utóbbi három év atlasszal kapcsolatos munkálatairól írt. Gajek J. a Lengyel Néprajzi Atlasz szerkesztője, a lengyel etnikai, etnográfiai területekről publikált tanulmányt. Gajek J. külön kiemeli, hogy a néprajzi térképezés segítségével milyen plasztikusan kirajzolódik a kultúra táji tagoltsága. Bohdanowicz J. a különböző térképezési technikákat, eljárásokat tekinti át és ismerteti. Barabás J. a Magyar Néprajzi Atlasszal kapcsolatos eredményekről és gondokról számol be. Kiváló tanulmányok reprezentálják az egyes kötetekben a tárgyi néprajzi kutatások helyzetét. Urbancová V. a szlovák aratási eszközökről, szerszámokról és a munkatechnikáról írt nagyobb lélegzetű, összefoglaló tanulmányt (21. évf. 183—217.). A szerző elsősorban az eszközváltás és a munkatechnika tökéletesedésének összefüggéseit vizsgálja, s kutatásai során tekintélyes mennyiségű anyagot mutat be, adatot dolgoz fel. Igen tanulságos tanulmányt írt Kahunová E. a Hont megyei bor- és gyümölcskultúráról. E területen a szőlő- és gyümölcstermesztésnek gazdag hagyományai vannak, hiszen már a XII. századból van ide vonatkozó okleveles adatunk. A szerző ismerteti a termesztés módjait, formáit, az eszközöket, a tárolóedényeket, a hordókat, leírja formájukat, felhasználásuk módját. Az építkezés kutatói szintén számos kiváló tanulmányt találhatnak az egyes számokban. Mjartan J. a népi építkezés kutatásában felhasználható történeti adatok fontosságára mutat rá, Régészeti, archeológiai adatokat sorakoztat fel, s bizonyítja ezek hasznosságát a népi építkezés kutatói számára (21. évf. 383—393.). A 22. évf. 3. számában a csehszlovák népi építkezés kutatásának eddigi állásáról kapunk áttekintést (620—655.). A rövid cikkekben, leírásokban a szerzők elsősorban a néprajzi térképezés és a népi építkezéskutatás kapcsolatának fontosságára, az eddigi eredményekre mutattak rá. Valentová V. írása pedig a lakóház berendezését mutatja be egy szlovák faluból (Jablonovce). A szerzőnő rámutat, hogy a lakóház berendezésének változása a társadalmi-gazdasági helyzet függvénye, ha nem is közvetlenül. Előbb ugyanis a lakóház alaprajza, szerkezete változik meg, s ezt követi a bútorok, az elrendezés megváltozása (22. évf. 253—283.). Több fontos tanulmányt olvashatunk a népviselettel kapcsolatban. Holéczyová E. Moravska Livskova környékének népviseletét írta le (22. évf. 47—77.). Nosálová V. a Hont megyei monografikus munka keretében a népviseletet dolgozta fel, elsősorban a XX. századi anyag