A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis 1973., 1974. (Niedermüller Péter)

alapján (22. évf. 223—253.). Közismerten magas színvonalon áll Szlovákiában a népi kismesterségek kutatása. E megállapítás újabb bizonyságát találjuk a Slovensky národopis köteteiben. Petrás M. a fésűsmesterségről (22. évf. 85—95.). Stano P. pedig a szarueszközök készítéséről közölt rövidebb tanulmányt (22. évf. 85—105.). A Hont megyei kutatások keretében Patkóvá J. készített hosszabb tanulmányt a hagyományos kézműipari és kisipari műhelyekről, a cipészek, kalaposok, asztalosok stb. tevékenységéről (22. évf. 283—301.). Az eddig említettek mellett még számos, rövidebb-hosszabb tárgyi néprajzi tanulmányt emelhetnénk ki, hely hiányában azonban ettől el kell tekintenünk. Igen sok tanulmány, cikk foglalkozik a folklór jelenségeivel. Ezekre az írásokra elsősorban az új módszerek alkalmazása a jellemző. Kosová M. az ellenség mágikus megölésének a paleolitikum óta ismeretes rítusát elemzi. A rítus egészét, amely az analógiás mágia körébe tartozik, mint rendszert tárgyalja és elsősorban e rendszer szintagmatikai és paradigmatikai az ellenség mágikus megölésének a paleolitikum óta ismeretes rítusát elemelemzését végzi el (21. évf. 513—535.). Holy D. és Pala K. egy daltípus számítógépes feldolgozásának tervét készítette el (21. évf. 51—61.). Srámková M. pedig egy balladatípus géypi feldolgozására tett kísérletet (21. évf. 217—226.). Igen hasznos, új szempontokat nyújt Miko F. írása a folklórszövegek elemzésével kapcsolatban (21. évf. 605—613.). Züynskyj O. a kelet-szlovákiai ukrán lakosság népballadáinak interetnikus kapcsolatait vizsgálja, rámutatva az átvétel-átadás jelenségeire (22. évf. 17—47.). Miko F. előbb említett írásához kapcsolódik Lunterová G. tanulmánya, amelyben az anekdota és a humoros próza egyéb alműfajait vizsgálja, kommunikációelméleti megközelítésben (22. évf. 77—85.). A szokáskutatók számára elsősorban Horváthová E. tanulmánya lényeges, amelyben három Hont megyei község lakodalmi szokásait írja le (22. évf. 301—326.). Az összehasonlító vizsgálat szempontjából jelentős Heroldova I. cikke a jugoszláviai szlovákok karácsonyi játékairól (21. évf. 591—605.), valamint Sulitka A. leírása a zipserek karácsonyi játékairól (21. évf. 79—103.). Zatko R. a magyarországi szlovákok szellemi és társadalmi kultúrájáról írott tanulmányának második részében a jeles napi szokásokat mutatja be. (21. évf. 61—79.). Az egyik legkiválóbb szokástanulmány Slovka M. nevéhez fűződik, aki a népi dramatikus játékok esztétikai, szociális, társadalmi és vallási vonatkozásait vizsgálva, példát mutatott a komplex elemzésre (21. évf. 243—260.). Az 1974. évi utolsó számban a szerzők a szlovák nemzeti felkeléshez kapcsolódó folklorisztikus emlékeket dolgozták fel (22. évf. 573 —651.). Befejezésül említsük meg a társadalomnéprajzi vonatkozású írásokat. Itt is egy tematikus számot kell megemlítenünk, amely szám a komaság intézményét vizsgálta meg. Apáthyová—Rusnáková Z. a kutatások módszertani előzményeiről és megfontolásairól írt (22. évf. 109—129.). Morvay J. a komaság intézményének magyarországi formáit tekintette át (22. évf. 142—147.). Svecova S. (22. évf 129—136.). és Kandert J. (22. évf. 136—142.) egy konkrét falusi társadalmon keresztül vizsgálta meg a komaság szerepét és jelentőségét. Emellett azonban társadalomnéprajzi vonatkozású írást alig találunk a kötetekben. A folyóirat többi rovatában a szlovák néprajzi élet aktuális híreiről, eseményeiről, konferenciákról olvashatunk rövid beszámolókat. A könyvismertetések rovata elsősorban a Közép-Európában megjelent műveket