A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis 1973., 1974. (Niedermüller Péter)

SZLOVÁKIAI TÉKA SLOVENSKY NARODOP1S, 1973, 1974. A Szlovák Tudományos Akadémia folyóirata. Bratislava T. XXI. 1973. 687 lap. — T. XXII. 1974. 702 lap. A Herman Ottó Múzeum Közleményeinek 12. számában Markus M. bemutatta a Slovensky národopis 1970—72-es évfolyamait. Folytatva a sort, a következőkben a folyóirat 1973—74-es köteteit mutatjuk be. A folyóirattal kapcsolatos általános tudnivalókat Markus M. már említett írásában ismertette, így most rögtön rátérhetünk az egyes számok bemutatására. Megjegyzésként annyi kívánkozik ide, hogy az egyes tanulmányok, írások a lehetőség szerint tematikus csoportosításban kerülnek bemutatásra. Igen bőséges teret kaptak a folyóiratban a néprajztudomány elméleti, metodikai problémáival foglalkozó munkák. Elsősorban a Szlovák és a Szovjet Tudományos Akadémia által közösen rendezett „A néprajz helye a tudmányok rendszerében" című tanácskozás anyagát kell megemlítenünk. Horváthová E. tanulmánya a jelenkori néprajzi kutatások elméleti kérdéseivel foglalkozik (21. évf. 311—319.). A szerzőnő egy régi tételt, a népi kultúra komplex voltát, egységességét hangsúlyozza. Arra mutat rá, hogy a hagyományos paraszti kultúrát, mint egy egész rendszert kell felfogni, amely rendszer elemei között szoros kölcsönhatás áll fenn. A néprajzi kutatás egyik legfontosabb feladata ezeknek az összefüggéseknek a feltárása. Bromlej Ju. V. szovjet professzor a néprajz és a többi társadalomtudomány kapcsolatát vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy e diszciplínák hogyan egészítik ki a néprajznak a kultúráról alkotott kíépét (21. évf. 319—327.). A Bromlej által felvetett általános jellegű problémákat Urbancová V., Kozlov V. L, Pranala A. és Kosová M. tanulmányai konkretizálják. Urbancová V. néprajz és történelem kapcsolatát vizsgálva, a kutatás tárgyának hasonlóságát, azonosságát, de a módszerek, megközelítési módok eltérő voltát hangsúlyozza (21. évf. 327—343.). Kozlov V. I. a geográfia és a demográfia kutatási eredményeit, néprajzi felhasználhatóságának lehetőségeit ismerteti, kiemelve, hogy e diszciplínák fontos néprajzi jelenségek megértéséhez nélkülözhetetlen segítséget nyújthatnak (21. évf. 343—353.). Pranda A. néprajz és szociológia kölcsönhatásait igyekszik tisztázni. Felhívja a figyelmet, hogy a néprajz és szociológia között egykor meglevő lényeges különbségek ma már mindinkább háttérbe szorulnak, s a jelenkori néprajzi kutatások sok esetben erősen a szociológia felé tendálnak (21. évi. 359—375.). Végül Kosová M. munkáját kell megemlíteni, amelyben a szemiotikai beállítottságú nyelvészetnek a néprajzi kutatásokra gyakorolt hatását, tudománytörténeti szerepét tárgyalja (21. évf. 375—383.). A tanácskozás anyagán túlmenően további fontos elméleti jellegű írásokat is találhatunk az egyes számokban. A hely hiányában ezeket csu-