A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Vajna György: Az Esztramoshegy barlangjai

2. kéj). Aragonithalmazok tőén ismét kéziratos anyagokban találkozunk. Magyarország első nagyszabású, az egész országra kiterjedő, katonai célú térképezését Mária Terézia rendelte el, de a munka már csak utóda, II. József, a „kalapos király" uralkodása idején fejeződött be. A Felső-Bódva medence környékének térképezésére és leírására 1784-ben került sor. A Prohászka huszáralhadnagy által készített térképlap fotóján a vonalkázással ábrázolt domborzat miatt csak bizonytalanul betűzhető ki az Esztramos(erg) felirat, de a német nyelvű Landes beschreibungban, a Torna megyei Szentandrás leírásában félreérthetetlenül olvashatjuk: »Hier ist der Höchste der Esztramos Berg, der sehr steil und felsig ist« tehát „Tornaszentandrás határában a legmagasabb az Esztramos-hegy, amely igen meredek és sziklás. . ." Összegezve az eddigieket, Dénes György okiratos és történeti kutatásaival egyértelműen bizonyította az Esztramos név kizárólagos helyességét az egyéb, erőszakoltan torzított elnevezésekkel szemben. Az esztramosi barlangok kialakulása. Az esztramosi barlangok genetikája a hazai szpeleológiai kutatás egyik legvitatottabb, és számos vonatkozásban még ma sem tisztázott problémaköre. A barlangok kialakulásával kapcsolatos szak- és népszerűsítő publikációk szerzői javarészt hévizes eredetűnek ítélik az itteni üregeket. Ez a feltevés részben a legterjedelmesebb barlangok szokványostól eltérő képződményeinek megjelenési formáján alapul. A tűkristályos szerkezetű kalcitok, a korallszerű vagy gömbös-gyöngyös képződményhalmazok, az excentrikus és ún. fürtös sztalaktitok a klasszikus értelemben vett hidrotermális eredetű barlangok képződményegyüttesének morfogenetikai analógiájára utalnak. Legtöbben az eredetileg melegebb hőmérsékletű vízből kivált aragonitok később kalcittá való átkristályosodásával magyarázzák az esztramosi képződmények keletkezését. Valószínűsítette még a felsoroltakon kívül a hidrotermális eredetet az Esztramos-hegy térbeli helyzete, a helyi domborzati viszonyok ősföldrajzi rekonstrukciója is. Ennek vetületében ugyanis a többnyire verti-