A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Vajna György: Az Esztramoshegy barlangjai
hetett a klasszikus hidegvizes—karsztos, illetve patakos (gyűjtőterület -fvíznyelő + forrás) fejlődési modelljébe beilleszteni, annak ellenére sem, hogy a hévizes eredetű barlangokra jellemző gömbfülkés felépítés hiányzik az Esztramos-hegy barlangjaiban. (Saját vizsgálódásaimra utalva, korábban a gömbfülkés felépítés, elrendeződés hiányát tektonikai és hidrodinamikai megfontolások alapján, magam sem tartottam a hidegvizes genetika egyértelmű bizonyítékának, illetve a hévizes eredet kizáró okának, minthogy az erőteljes tektonikus preformáció adott esetben nem kedvez a gömbfülkés kifejlődésnek. Lásd: kisstrázsa-hegyi hasadékbarlang.) Az elmondottakon kívül a melegvizes eredetet látszott igazolni egy, a régi vasbánya 7. szintjén behajtott táróval feltárt, illetve harántolt közepes méretű barlangkaverna is. Ebben az üregben 15—20 millimétert is elérő, a c tengely irányában megnyúlt, véső alakú végződésű aragonit romboéderek páratlanul gazdag tűszerű halmaza telepedett az üstösen korrodált sziklafelületekre! Az ebből a kavernából begyűjtött képződményeket 1975-ben Szentiványi Ferenc mikroszkópos optikai és kémiai (Meigen-próba) vizsgálatai során aragonitokként határozta meg. Pillanatnyi ismereteink szerint az ilyen kifejlődésű aragonitképződést a CaCo;!-ban gazdag, 30 fok körüli vagy ennél magasabb hőmérsékletű vizek ásványos kiválásának tartjuk. Elméletileg felmerült ugyan annak a lehetősége, hogy „anyagidegen" ionok kristályrácsba való beépülésével alacsonyabb hőmérsékletű, illetve a hideg vízből is válhat ki aragonit, de ezt általában és kiváltképp az esztramosi kaverna esetében senki sem bizonyította. Ennek megtörténtéig a kérdéses barlangüreg képződményeit melegvizes kiválásúaknak kell tartanunk. Az elmondottaktól függetlenül és az aragonitos barlangkavernát elkülönítve, a legújabb vizsgálatok tükrében mégis úgy tűnik, hogy az Esztramos-hegy barlangjainak kialakulását mégsem köthetjük -— legalábbis klasszikus értelemben nem — az ún. hévizes genetikához. Kordos László utóbbi években végzett, korszerű földtani szemléleten alapuló vizsgálatai ugyanis más, az eddigieknél kevesebb ellentmondást hagyó 3. kép. Az „Aranykalitka" fürtös-csipkés cseppkövei