A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Kordos László: Ritka és ismeretlen barlangi leírások a Herman Ottó Múzeum könyvtárában
A' Barlangból fákllya világgal a' faluba térvén itt a 1 fogadóba bé szállottunk; 's ugyan ott meg háltunk; más nap reggel pedig Aggtelekről el indultunk Losontz felé." „P. 87. A' Soós mezőről a' Büdös Hegyre mentünk fel; jó darab ideig kell menni, és sokat kell hágni ezen az erdős Hegyen, a' mig az ember a' Büdös Lyukakhoz ér. Az első Lyuktól meszszetske a' második, ehez valamivel közelebb a' harmadik büdös lyuk fekszik; mind egygyik nagy Kő-Szikláknak tövében. — Már közeledvén az ember a' nehéz szagot érezni kezdi, a' Lyukhoz érvén pedig ez a' szag majd el szenvedhetetlen. — A' Büdös kö a' Lyukban a' Kősziklákat egészen hártya módjára bé vonja. — ugy hogy azok kívülről sárgáknak látszanak. — Az első Lyuknak ajtójához könnyen el mehetsz, és bé-menvén egyebet egy Lyuknál, melly széllében is hoszszában is négy öt lépésnél, magosságban pedig két ölnél nem több, és Büdöskével bé vont Kő-szikláknál, nem látsz, de sokáig itt ki-nem álhatód, mert lélekzetet venni ártalmas sőt halálos is. Ha ezen Lyukban valamint a' többiben is a' Nap bé-süt, ugy ollyan mintha belöll tsupa tüz volna. — A' második Lyuk ehez hasonló, a' harmadik mindeniknél nagyobb, és a' belölle kigözölgö szag erösebb és ollyan nehezen szenvedhető, hogy a' Lyuk 'nyilásánál-is alig lehet állani. A' Büdös hegynek második oldalán hasonló Büdös köves Lyukak vágynak. Ezek közt a' leg nagyobbat Gyilkosnak nevezik, mivel egy Ember, a' ki belé ment, ott vesztette hirtelen életét. — Ennek a' gözölgéseit a' többi felett oly erősnek lenni mondják, hogy az ott el-repülő Madarak-is anak szagától meg ölettetnek; a mint hogy is illyen döglött Madarakat annak nyilasa előtt sokakat találtatnak. Most azomban ennek a' nyilasánál a' felette lévő Kősziklák le szakadoztak, a' mellyet egy Menykö tsapásnak ereje okozott. — A' Szem fájdalmak ellen hasznosnak tartatik ezekbe a' büdösköves Lyukakba való bé-menetel, azértis gyakran mennek beléje a' Vidékbeli Emberek; szükség azomban, nagy vigyázást tartani, és a' mint elöbb-is emiitettem lélekzetet nem venni, Fichtel ama tudós Erdélyi Mineralogus és volt Thésauriális Tanátsos, a' maga Erdély Országi Minerális Históriájában bőven és egy Természet Vi'sgálonak módja szerint irja-le az egész Büdös-hegyet. Az ö nyomoson elő adott vélekedése szerint az egész Büdös Hegy valaha egy Vulcanus-volt, és a' Büdösköves Lyukok, mind meg annyi Tüz okádó nyilasok voltak, a' mellyek. vagy az okádás által fel-vettetett, vagy az azután idővel bé vagy le szakadott Kö-sziklák által bedugattak. Ezt az is láttatik bizonyitani hogy Fichtel Urnák tapasztalása szerint, az egygyik nagy Büdösköves Lyuknak (mellyet a' mint emiitettem a' Menykő nem régen öszve rontotta) a' földje, melyen az ember állott, ingadozónak lenni találtatott, és ugyan azért az alatta lévő üregséget gyanittatta. — A' Kősziklákat a' Lyukak körül meg visgálván, azokat Tufkönek nevezvén, egy oly Kö-nek lenni találta, a' melly Vulcánusi Lávából vagy Tüz okádó Hegyi Hamuból, az elsőnek 's hónak hozzá járulásával a' nap melegitől öszve tömetett, vagy mintegy öszve föttetett. Ez a' Kö fejér vagy szürke, vagy veresses fejér, kissebb darabjaiban hangot ád, a' vizet lassan beszívja néha porus-os, száradtt és könnyű, a' Németül ugy nevezett Tuf Kőhöz leg többet üt. Ezek a' Kősziklák és szerte szélyel el-hányt Ködarabok hasonlóak azokhoz a' Kö-nemekhez a' mellyek a' Vesuvius Hegyen találtatnak, és annyival inkább bizonyí-