A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)
RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: Kőrév—Hímesudvar—Tokaj
dításában: „A fent említett Tarcal pedig Árpád vezér kegyelméből annak a hegynek a lábánál kapott nagy földet, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik; egyszersmind ugyanazon a helyen földvárat emelt, amely most a jelenben a Hímesudvar nevet viseli." 25 Az 1200 körüli Hímesudvar pontosan ott terült el, ahol az 1067/267. évi oklevél Koréve, azaz a Tisza és a Bodrog összefolyásánál. Mivel ebben az oklevélben még nem említik a várat. így annak építését a XI. század végére, illetve a XII. századra tehetjük. Ez a vár azonos az 1290-ben szereplő kőrévi várral is, amelyet a Balogsemjén nembeli Kállayak egyike, a IV. László uralkodásának utolsó éveiben karriert csináló Mihály fia, István mester foglalt el a királlyal szembeszegülő Aba nembeli Dávid fia Amadétól. Azonban nemcsak Anonymus kijelentése, a casírum terreum bizonyítja, hogy a vár földből épült, hanem maga a Hímesudvar elnevezés is. Mészöly Gedeon szerint a régi magyarban a hímelés szavunk a vesszőfonással volt egyjelentésű, így Hímesudvar 'vesszőfonásos, körülkerített hely' értelemmel bírt, azaz vesszőből font földvár volt. 20 A várépítés efféle gyakorlata pedig az Árpád-kor elején általánosan elterjedt. A vár megújítására, illetve átépítésére 1283 után került sor. Erről IV. László 1283. szeptember 20-i oklevele tudósít, miszerint a király megengedi a nyíri, értsd: Szabolcs vármegyei nemeseknek (nobiles seu servientes regales de Nyr), hogy a Tisza és a Bodrog összefolyásánál, a Thorzol-hegyen saját védelmükre várat építsenek. 20 a Bár a település, illetve a vár megnevezése nincs megadva, a várépítés helye Anonymus leírásával egyezik. Az engedély kiadásának okát a fenyegető, s 1285-ben be is következő tatár betörésben vélem feltalálni. Azonban mind Korév, mind pedig Hímesudvar annak a településnek a területén állott, melynek neve — úgy tűnik — szintén a honfoglalás korára, a X. századra nyúlik vissza. Ugyanis Tokaj — mert hiszen a földrajzi tényezőkből már eddig kitűnhetett, hogy Tokajról van szó —• helynevünk Györffy György szerint török szóból származtatható, török nyelvterületen igen gyakori helynév, amely nálunk elterjedése alapján besenyő eredetű lehet. 27 Kérdés viszont, hogy a település régiségét írásos forrásaink is alátámasztják-e? A XIV. századi krónikakompozíció legismertebb darabjában, a Képes Krónikában kétszer fordul elő a Tokaj név igen romlott. Cothoyd—Thoroyd alakban, a következő esemény kapcsán: Salamon király tanácsadói sugalmazására elhatározza, hogy leszámol, unokaöccseivel, Géza, László és Lampert hercegekkel. Őket üldözve, Kemejnél (a mai Tiszafüred táján) találkozott a két sereg. Árulás folytán „összes vitéze elvesztésével hagyta csak abba a herceg (Géza) a harcot; Tokajnál átkelt a Tiszán; káplánját, a fekete Györgyöt elküldötte öccséhez, Lászlóhoz, hogy minél gyorsabban siessen hozzá"; majd így folytatja a krónikás: „Győzelmet nyervén a király, Tokajnál átkelt a befagyott Tiszán és megszállt Péter fia házában". 28 (Geréb László fordítása.) Az újabb ütközet Vác tájékán a hercegek győzelmével, s Salamon bukásával végződött (az ún. mogyoródi csata, 1074. március 13.). Nos, történészeink többsége a fenti két, kissé eltérő formában jelentkező helynevet a mai Tokajjal azonosítja, 29 a fordításban mi is Tokaj ne-