A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dankó Imre: A festőművész Balczer György

és kerítések szegélyezik. A festmény jobb előterében kék szoknyát és fehér harisnyát viselő női alak; vállát narancssárga kendő borítja, halványnarancsszín kötényét oldalra fújja a szél. Feje felett piros napernyőt tart. A főalak elhelyezkedése aszimmetrikus: a kép egyensúlyát a horizont felett terebélyesedő fa lombja és az út menti pázsit mély zöldje alakítja, a színkontrasztok és a foltelosztás is mesterségbeli virtouzításra vall. A háttér meleg tónusú házai a levegőtávlat fontos motíviumai. A háztípusok nem franciák, hanem magyarországiak, ami arra utal, hogy a kép legkorábban első szolnoki tartózkodása után készült, még olyan frissek az élmények, hogy a művész magyarországi motívumokkal alakítja a franciaországi látványt. Ennek alapján a kép legkorábban 1876-ban keletkezett. A másik határ 1880-a, a „Hazatérő aratók" című képének megkezdése. Ekkor már stílusa megváltozott. A kép közvetlen stílusrokonai: Paál László temetése (1878 MNG) és a Párizsi nő című portré (ismeretlen helyen azelőtt Wolfner gyűjtemény).' Utóbbi festmény nőalakja valószínűleg azonos az Űton című kép modelljével, a típus mindenesetre megegyező. Nem ismeretes az Úton című festmény előző tulajdonosának neve, a festmény 1968-ban került a Herman Ottó Múzeumba, Sátoraljaújhelyről. Deák-Ébner egyik legszebb képe jutott ilymódon a Miskolci Képtár birtokába. Egy kevéssé ismert művész vitathatatlan mesterműve, amely túl saját kvalitásain, szép emléke a magyar—francia művészeti kapcsolatoknak is. VÉGVÁRI LAJOS JEGYZETEK 1 Petrovics E.: A Wolfner-gyűjtemény. Művészet 1925. 305—307. 2 Möbius I.: Deák-Ébner Lajos. Disszertáció, kézirat. 3 Möbius i. m. 45. A levél dátuma Párizs, 1880. VII. 27. 5 Sedelmeyer: Michel Munkácsy, Berlin—Párizs, 1905.; Végvári L.: Munkácsy Mihály élete és művei. Bp., 1958. 5 Möbius i. m. 13. Ennek az időszaknak emléke Deák-Ébner: Paál László temetése című színvázlata. 11 Möbius i. m. 47. A levél dátuma ismeretlen. 7 Lásd.: Lázár B.: Egy magyar gyűjtemény. LXXXXVII. és LXXIX. táblái. A festőművész Balezer György Neve szinte teljesen feledésbe merült, pedig mind Miskolc, mind Debrecen számontarthatná. Sem a Művészeti Lexikon, sem az Életrajzi Lexikon nem szól róla, de szülővárosában is alig említik. Az 1929-ben készített miskolci monográfia azt írta róla, hogy „Balezer György miskolci származású, azonban Debrecenben rajztanár, s csak időnként jön haza. Ismert és elismert tagja Debrecen művészetszerető társadalmának."

1 Ez a Miskolcon született festő igen sokat tett Debrecen képzőművészeti életének fellendí-