A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dankó Imre: A festőművész Balczer György

téséért, az általános ízlésfejlesztésért, mindezen túl hátrahagyott néhány elismerésre méltó munkát is. Anélkül, hogy jelentőségét túlbecsülnénk, meg kell emlékeznünk róla kétségtelenül pozitív ténykedéséért, s ki kell helyét jelölnünk egyrészt a helyi, tehát a miskolci és a debreceni, másrészt, az országos képzőművészetben. Erre köteleznek bennünket hagyományaink megbecsülésének szándékán túl a Balezer György által befutott életpálya tanulságai és ezen tanulságok érvényesítésére tett lépéseink. Nyilvánvaló, hogy ez a rövid cikk ennek a feladatnak az elvégzésére nem vállalkozhat. Mindössze jelzés kíván lenni: néhány szó Balezer Györgyről, mely felhívja rá a figyelmet. Ez olyan szempontból is szükséges, hogy gazdagítsuk Miskolc és Debrecen kulturális kapcsolatait Balezer György 1880-ban született Miskolcon. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Mintarajztanoda és Rajztanárképzőbe került, ahol 1904-ben rajztanári oklevelet szerzett. A nagybányai gimnáziumba került tanítani, ahol 1918-ig működött. Székely Bertalant és Ferenczy Károlyt valotta mesterének. Nagybányai tanár korában igyekezett szorosabb kapcsolatot kiépíteni a városba látogató művészekkel. Az első világháborúban hosszú ideig katonáskodott, s amikor leszerelt rövid ideig Becsben és Alsó-Ausztriában tartózkodott. Idejét rajzolásra használta fel. Sok háborús témájú rajzot készített. 1919-ben Debrecenbe jött, ahol az állami Főreáliskola, a későbbi Fazekas Gimnázium tanára lett. Itt működött egészen 1940-ig, nyugalomba vonulásáig. A második világháború viharai a Dunántúlra sodorták és ott is halt meg 1948-ban Munkásságáról a Debrecen képzőművészetét összefoglaló kiadvány azt mondja, hogy Nagybánya ihlette. Ez azonban kiegészítésre szorul. Kapcsolatát szülővárosával egész életén át megtartotta és ápolta. Gyermek- és ifjúkora főleg tájképekben konkretizálódott, élményvilágát sok-sok alkotása ihletőjének tarthatjuk. Miskolc és környéke tájképi szépségei, a miskolci mindennapi élet apró mozzanatai számos esetben művészi megfogalmazást nyertek nála. A legkülönfélébb technikákkal dolgozott, készített olajfestményt, foglalkozott grafikával és több akvarelljét is ismerjük Munkáit a természet ismerete és szeretete jellemezte. A festői, leginkább hegyes vidékek idilli, szelid. romantikától nem mentes számos képét alkotta meg aprólékos gonddal, lírai naturalizmussal. A társadalmi kérdések iránt nem volt fogékony. És bár „kiemelkedő eredmények, nagy alkotások nem fűződtek működéséhez, mégis Debrecen grafikai élete nem volna teljes, halkszavú, finom egyénisége nélkül".

2 Menyhárt József ezen véleménye grafikusként állítja elénk, Soó Rezső viszont nyíltan kijelentette, hogy Balezer grafikával csak mellékesen foglalkozott. Mintegy 25 rézkarcát említette. Vagyis munkássága természetéről kortársai sem voltak kellően tájékozottak. Munkásságát a legélesebben Debrecen művészettörténésze, a jószemű, igényes és képzett, de szubjektivitástól egyáltalán nem mentes Senyéi Oláh István értékelte legmaradandóbban. Senyéi Debrecen képzőművészetének történetéről írt összefoglalásában azt írta Balezerről, a Déri Múzeum 1930-ban történt megnyitása alkalmával rendezett, a város képzőművészetének első együttes bemutatkozását nyújtó ki-