A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dankó Imre: A festőművész Balczer György

téséért, az általános ízlésfejlesztésért, mindezen túl hátrahagyott néhány elismerésre méltó munkát is. Anélkül, hogy jelentőségét túlbecsülnénk, meg kell emlékeznünk róla kétségtelenül pozitív ténykedéséért, s ki kell helyét jelölnünk egyrészt a helyi, tehát a miskolci és a debreceni, másrészt, az országos képzőművé­szetben. Erre köteleznek bennünket hagyományaink megbecsülésének szándékán túl a Balezer György által befutott életpálya tanulságai és ezen tanulságok érvényesítésére tett lépéseink. Nyilvánvaló, hogy ez a rövid cikk ennek a feladatnak az elvégzésére nem vállalkozhat. Mindössze jelzés kíván lenni: néhány szó Balezer Györgyről, mely felhívja rá a figyelmet. Ez olyan szempontból is szük­séges, hogy gazdagítsuk Miskolc és Debrecen kulturális kapcsolatait Balezer György 1880-ban született Miskolcon. Középiskolai tanulmá­nyait szülővárosában végezte, majd a Mintarajztanoda és Rajztanárképző­be került, ahol 1904-ben rajztanári oklevelet szerzett. A nagybányai gim­náziumba került tanítani, ahol 1918-ig működött. Székely Bertalant és Fe­renczy Károlyt valotta mesterének. Nagybányai tanár korában igyekezett szorosabb kapcsolatot kiépíteni a városba látogató művészekkel. Az első világháborúban hosszú ideig katonáskodott, s amikor leszerelt rövid ideig Becsben és Alsó-Ausztriában tartózkodott. Idejét rajzolásra használta fel. Sok háborús témájú rajzot készített. 1919-ben Debrecenbe jött, ahol az állami Főreáliskola, a későbbi Fazekas Gimnázium tanára lett. Itt műkö­dött egészen 1940-ig, nyugalomba vonulásáig. A második világháború vi­harai a Dunántúlra sodorták és ott is halt meg 1948-ban Munkásságáról a Debrecen képzőművészetét összefoglaló kiadvány azt mondja, hogy Nagybánya ihlette. Ez azonban kiegészítésre szorul. Kapcso­latát szülővárosával egész életén át megtartotta és ápolta. Gyermek- és ifjúkora főleg tájképekben konkretizálódott, élményvilágát sok-sok alkotá­sa ihletőjének tarthatjuk. Miskolc és környéke tájképi szépségei, a mis­kolci mindennapi élet apró mozzanatai számos esetben művészi megfogal­mazást nyertek nála. A legkülönfélébb technikákkal dolgozott, készített olajfestményt, foglalkozott grafikával és több akvarelljét is ismerjük Munkáit a természet ismerete és szeretete jellemezte. A festői, leginkább hegyes vidékek idilli, szelid. romantikától nem mentes számos képét al­kotta meg aprólékos gonddal, lírai naturalizmussal. A társadalmi kérdé­sek iránt nem volt fogékony. És bár „kiemelkedő eredmények, nagy alko­tások nem fűződtek működéséhez, mégis Debrecen grafikai élete nem volna teljes, halkszavú, finom egyénisége nélkül". 2 Menyhárt József ezen véleménye grafikusként állítja elénk, Soó Rezső viszont nyíltan kijelen­tette, hogy Balezer grafikával csak mellékesen foglalkozott. Mintegy 25 rézkarcát említette. Vagyis munkássága természetéről kortársai sem vol­tak kellően tájékozottak. Munkásságát a legélesebben Debrecen művészet­történésze, a jószemű, igényes és képzett, de szubjektivitástól egyáltalán nem mentes Senyéi Oláh István értékelte legmaradandóbban. Senyéi Deb­recen képzőművészetének történetéről írt összefoglalásában azt írta Bal­ezerről, a Déri Múzeum 1930-ban történt megnyitása alkalmával rende­zett, a város képzőművészetének első együttes bemutatkozását nyújtó ki-

Next

/
Thumbnails
Contents