A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Huszty Sándor: Herman Ottó kapcsolata Bársony Jánossal

„Mélyen tisztelt képviselő jelölt úr! Kedves Urambátyám! Becses sorait vettem s azt pártunk végrehajtó bizottságával azonnal közöltem. Igaz magyar szívességgel várjuk f. hó 24-re, s azon igyekszünk, hogy a fogadtatás és bevonulás jelöltünkhöz méltó legyen. A program beszéd megtartása helyéül a három rózsa dísztermet jelöltük ki, mivel ez a legnagyobb terem Miskolczon, hallgatóság pedig óriási számú lesz. Pártunk örvendetesen szaporodik, s még az esetleges bukás esetén is emeltebb fővel járhatunk, mint azon párt, melyet csak a bor, eszem-iszom és pénz tart össze. Fogadja úgy az én mint pártunk őszinte nagyrabecsülését, mellyel ily kiváló hazafi iránt vagyunk. Igaz tisztelője és híve Bársony János."

2 A választáson az ellenpárt győzött, de Herman Ottó már Miskolchoz kötődött. Bebarangolta addigra egész Magyarországot, ismerte Erdélyt, s nem talált szebb helyet, ahová visszahúzódhat, ha a sok munkában megfáradt vagy emberekben újra csalódott. De a miskolciak is ragaszkodtak hozzá és bíztak benne. Lillafüreden telket szerzett magának 1891-ben. Érdekes, hogy ebből az akcióból Bársony Jánost kihagyta, vele egyelőre csak a politika kötötte össze. „Mélyen tisztelt Uram bátyám! Becses sorait vettem, őszintén örülök felgyógyulásának. Szíves megemlékezéseért fogadja őszinte magyar szívemből eredt köszönetemet. Elvünk és nagyrabecsült személye mellett úgy én, mint pártunk küzdöttünk mint hajdan a spártaiak; buktunk, de dicsőséggel! Mert azon 18 mondd tizennyolc többség a választás napján lett nyomorult 50. , 60 és 100 írtjával megvásárolva, mandátumának tehát Vadnay Károly ne nagyon örüljön. Lehetőleg igyekezni fogok, hogy pártunk továbbra is egységes tömör maradjon. Csüggedni nem fogunk, azt csak a gyávák teszik, sőt a nagy bizottságot holnapra összehívom, hogy a továbbiakra nézve intézkedjék. Többet alkalmilag szóval, ha szerencsés leszek kedves Uram bátyámat személyesen üdvözölhetni. Fogadja még egyszer mindnyájunk hazafias üdvözletét. Kedves neje Őnagysága kezeit csókolom, s magamat továbbra is ismert jóindulatába ajánlva maradtam kedves uram bátyám tisztelő kész szolgája Bársony János."

3 így bizony anyagiak hiányában nem juthatott a nyaraló megépítésére, pedig sürgetett az idő, mert 1892 nyarán Bethlen András földművelésügyi miniszter nyilatkozni szólította fel: „Minthogy az alsó hámori nyaraló telepen Nagyságod részére 1891 évi 23 047. számú intézkedésemmel átengedett 22. számú telek beépítésére nézve — daczára, hogy annak megvételére vonatkozó szerződést már meg is kötötte — mai napig semmiféle intézkedéseket nem tett, van szerencsém Nagyságodat felhívni, hogy az építendő villa tervrajzát e hó végéig vagy közvetlenül hozzám vagy a diósgyőri m. kir. erdőgondnokság vezetőjéhez, Karász István főerdészhez benyújtani, vagy pedig írásban nyilatkozni szíveskedjék, hogy a nevezett telket megtartani nem kívánja."

4 Később azért csak felépült Peleháza — ahogy Herman Ottó nyaralóját hívta — Lillafüreden, s századunk első éveiben egyre több időt töltött benne pihenéssel és irodalmi munkássággal. A városi ügyész és Herman Ottó kapcsolatát igazából a tudomány kötötte szorosabbra. 1892. december 26-án Bársony János Budapesten járt,