A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Huszty Sándor: Herman Ottó kapcsolata Bársony Jánossal

ez alkalommal felkereste Herman Ottót, és barátsága jeléül megajándékozta őt egy őskori szerszámmal, melyet két másikkal együtt házának alapozásakor a munkások az agyagtalajból szedtek ki és formájánál fogva fén/có'-nek néztek. Bársony János felismerte a lelet kőkori voltát. A kisebbik darabot megtartotta magának. A nagyobb darabok közül az egyiket Széli Farkas debreceni táblabírónak, a másikat, a legszebbet Herman Ottónak jutatta, aki egy pillantás alatt felismerte, hogy a kezében lévő darab Magyarország őskorára nézve korszakot alkotó régiségtípus. Tüstént kérte Bársony Jánostól a töredéknek hitt darab rajzát is. Ehelyett az elküldte a leletet és készséges levelet is mellékelt hozzá: „Kedves Uram bátyám! Becses sorait vettem, s nagyon örülnék, ha a magyar archeológia számára bármi kis adattal is szolgálhatnék. Ide zárva küldöm a számomra visszatartott darabot, jobb azt a valóságban, nem pedig rajz után tanulmányozni, s ha reményem volna még ilyesmit találhatni, szívesen ásatnék ott, a hol ezeket találtuk: házam pincze fenekén a sárga agyagban. Tessék dr. Hampel urat megnyugtatni, hogy ott, a honnét ezek kerültek felszínre, ős, soha nem háborgatott talaj van a Szinva vizének folyásától mintegy 30 méter távolságra, s ha tavasszal netalán próbát teszek, az első darab a nemzeti múzeumé lesz. Hiszen évekkel ezelőtt küldöttem én már oda Diósgyőrben ásott vasszigonyt, mit az igazgatóság írásban meg is köszönt. Későbben küldtem néhány darab régi pénzt is. A mi a régiség anyagát illeti, magam is inkább azt vagyok hajlandó hinni, hogy az a hegyalja, kivált Sárospatak környékéről való lehet, mert nálunk ez a tűzkő csak elvétve fordul elő, tudtommal legalább ilyen szikla rétegek erre nem igen vannak. Az itt küldött darabot egy Bpestre leendő felutazásom esetén majd átveszem, ne méltóztassék annak visszaküldésével fáradni. Sőt azt szívesen átaladnám a nemzeti múzeumnak is, ha meg nem apprehendálnának, hogy a két szebb példányt nem ők kapták, s ha ennek bármi kis tudományos hasznát vennék. Szeretek magam is a régészettel foglalkozni, bár mint dilettáns nem sokat értek hozzá. Hanem úgy vélem, hogy az itt küldött darab talán műszer lehetett vagy pedig oly példány, a mely a csiszolás közben ketté tört. Arra kérem kedves bátyámat, ha hogy ezekről valamely lap vagy folyóírásban közlemény jelennék meg, legyen kegyes engem arra figyelmessé tenni. Őszinte szívből üdvözlöm, kedves neje ő nagysága kezeit csókolom és vagyok igaz híve Bársony János.""' Amint Herman Ottó heves érdeklődésének híre futott, a harmadik darab tulajdonosa is felfigyelt. De hogy közügyről volt sztó, majd habozás nélkül rendelkezésre bocsájtja. „Kedves uram bátyám! Tegnap levelet kaptam Debrecenből Széli Farkas úrtól, melyben bővebb felvilágosítást kér a lelet helyéről stb. Megírtam neki is körülményesen a dolgot, s még tudatom pótlólag kedves uram bátyámmal miszerint Miskolczon van egy szőlőhegy, melynek neve ,Tűzköves'. Nevét onnét vette, mert igen sok tűzkő van benne. Én tavaszszal hozatok be onnét e fajta kova követ, s elküldöm összehasonlítás végett, váljon a faj nem egyező-e a talált kopjak anyagával. Kiváló tisztelettel vagyok kedves bátyám igaz híve Bársony János."

0