A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Miskolci diák lengyelországi utazása 1839-ben

nánt tótunk, ezek már szörnyen megszokták a' pályinka ivást, 's ha rá szomjúhoztak, mindjárt addig panaszolák, az út fárasztó voltát, 's lovaink lankadását, mig pályinkát nem vevénk nekik, mitől osztán néha daliásra is vidultak, 's a' kisebb ki többnyire a' soroglyában hevert, alvásában csakhamar elveszte kalapját, és így hajdon fővel (... legnagyobb ... ) utazta keresztül Galliciát. Egy jó ismerősünk ki kevéssel előttünk járt Krakóba, a' miatt nem nyert egyszerre bebocsáttatást, hogy útilevelében nem volt szó szakáláról." KILIÁN ISTVÁN JEGYZETEK 1. Vö: Kilián István: Gyalog, szekéren, gyorskocsin, vonaton Miskolcról Pestre. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. Miskolc, 1972. 53—60. 2. Leszih Andor: Régi miskolci krónikások. Borsodi Szemle, 1959. III. 3. sz. 23—24. 3. A Leszih i. m. által említett naplók a következők: a) Négyesi Szepesi Pálé (1706—1718) 1959-ben már ismeretlen helyen. Uő. egy korábbi tanulmányában Négyesi Szepesi Pál naplójáról azt írja, hogy azt dr. Szepessy Orbán vármegyei főügyész őrzi. Vö: Ifj. Négyesi Szepessy Pál naplója 1706—1718 — Történelmi és Régészeti Közlemények 1927. II. 2—3. (5—6) 119; b) idősebb Szűcs Sámuel naplója (1787—1843, töredék) Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye, ltsz: 40/1905.; c) fiatalabb Szűcs Sámuel naplója (13 kéziratos kötet) A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye tulajdonában. Ltsz: 53. 4390. 2—14. A naplót ismertette: Kilián Isván: Szűcs Sámuel naplója I. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. VI. Miskolc, 1966. 295—319; uő. Szűcs Sámuel naplója II. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VII. Miskolc, 1968. 267—297. d) Szűcs Miklós naplója (6 kéziratos kötet) A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye tulajdonában, ltsz: 53. 4390. 15.; e) Porcs János naplója. A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye tulajdonában, (kötetlen ,hiányos 1855—1916-ig). 4. Szűcs Sámuel naplóját illetően vö. Kilián: i. m. I—II. 1966, 1968. 5. Szűcs Miklós életét leírja Szűcs Sámuel XII. 297—309. 6. Szűcs Sámuel naplója XII. 305. 7. írói álneveit maga is megemlíti naplójában: (y), XXX,; Vö. naplója III. 21 a, III. 21 b, III. 23 a, III. 40 a, III. 40 b, III. 49 b, III. 52 b, III. 53 a, III. 58 b, IV. 13 b. Cikkeinek témája többféle, ír a miskolci porcelángyárról, Vörösmarty és Deák miskolci útjáról, az 1846. évi megyei közgyűlésről, az 1846-os évnegyedes közgyűlésről^ Borsod megyei ifjúságról. Újságírói tevékenységének a felmérése most folyik. 8. Vö: I. 36 a—b. Idézi: Kilián im. 1972. 56—67. 9. A Major utcai tudós társaság a radikális miskolci ifjúság reformkori szervezete volt. Vö. Szűcs Lajos: Az ötven év előtti nagy napok idejéből. Borsod megyei Lapok. 1889. 17. 22. Vö. még: Szendrei János: Miskolcz város története IV. Miskolc, 1911. 260—261.; Kilián István: Irodalmi diáktársaság Miskolcon a reformkorban. Borsod—Miskolci Füzetek, Irodalomtörténet. 9. Miskolc, 1972. 43. 10. Bodgál Ferenc: Szűcs Sámuel lengyelországi utazása 1839-ben. Borsodi Szemle VII. 1963. 2. sz. 78—83. 11. Vö. Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785—1848. Budapest, 1963. 65—102.; vö. még: Kilián i. m. 1972. 3. 12. Vö. Fenyő István: Tájékozódás a nagyvilágban: útirajz-irodalom. A magyar irodalom története III. (Budapest 1965.) Szerk.: Pándi Pál 574—578.: Olvasmányairól az alábbiak szerint nyilatkozik Szűcs Miklós: „Ez évben hozatván létre Regéczi úr fáradozási által iskolánkban a' magyar könyvtár. Megismerkedtem a' két Kisfaludij, Széchenyi, Veselényi (!) Vörösmartij, Jósika, Bölöni Farkas jelesb műveikkel ..." Naplója I. 7 b. 13. Vö. Szűcs Sámuel naplója I. 14—15. 1837. nyár hó 1-én.