A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Miskolci diák lengyelországi utazása 1839-ben

Miskolci diák lengyelországi utazása 1839-ben Másfél évszázaddal ezelőtt Miskolcról Pestre, Lőcsére vagy Eperjesre többnyire a maga lábán jutott el a diák. Költségesebb volt az utazás, ha néhányan társulva szekeret fogadtak, s a szekérbért közösen vállalták. A „forspont" gyorsabb volt, hiszen a fáradt lovakat útszakaszonként kicserélték. Leggyorsabban azonban Miskolcról Pestre gyorskocsin lehetett feljutni. Az út mindössze huszonkét órát vett igénybe.

1 A szegény diák mit tehetett volna mást? Rendszerint gyalog rótta a kilométereket, s ha valamivel több pénze volt, akkor heten-nyolcan, csoportba verődve, bérelt szekéren utazott. így utazott a Késmárkon tanuló miskolci diák, Szűcs Miklós is nagyon messzire, Krakkóba. Szekeret fogadtak heten, s útjuk oly sok kellemes élményt nyújtott, hogy ő is, bátyja, Szűcs Sámuel is, beszámolnak naplóiknak mindarról, amti láttak, hallottak, tapasztaltak. Arról, ami tetszett, s arról is, aminek megvalósulását legkevésbé sem szerették volna saját hazájukban. Magyarországon. Szűcs Miklós hatkötetes, kézzel írt naplójáról első ízben Leszih Andor tesz említést.

2 Rövid írásában több kéziratos hasonló műfajú miskolci írásra hívja fel a figyelmet. Ezek a helytörténeti kutatók számára nélkülözhetetlenek, hiszen összesen mintegy két évszázad történetét ölelik fel a Rákóczi szabadságharctól az első világháborúig.

3 Szűcs Miklós egy családi hagyomány, gyakorlat folytatója. Apja, idősebb Szűcs Sámuel maga is hódolt a naplóírás szenvedélyének. Bátyja, a fiatalabb Szűcs Sámuel 13 kötetes kéziratos munkája nemcsak írója mindennapjáról, hanem a miskolci értelmiség reformkori csatározásáról, a szabadságharc, a Haynau- és a Bach-korszak miskolci vetületéről is árulkodik.'

1 Miklós naplóját 1835-től vezeti egészen haláláig, 1886-ig. Szűcs Miklós 1820. július 31-én született Miskolcon. Apja a híres miskolci ügyvéd, anyja Paksi Szatmáry Zsuzsanna. A több gyermekes családból csak ketten követték az apát az ügyvédi pályán. Miklós tanulmányait Miskolcon kezdi, tizenhárom esztendős korában szülei Eperjesre adják, német nyelvet tanulni. Már Eperjesen megismerkedik az ottani magyar társasággal. Egy esztendő után visszatér újból a miskolci iskolába, s itt igen aktívan bekapcsolódik a magyar olvasó társaság és a magyar társaság munkájába. Hamarosan Késmárkra kerül jogot tanulni. 1839-ben a neves miskolci reformpolitikus, Palóczy László mellett Pozsonyban országgyűlési gyakorlatot végez. 1841-ben tér vissza szülővárosába. Szemere Bertalan nagyon kedvelte a szellemes, igen sokat olvasó, művelt fiatalembert. 1848-ben titkos megbízatással Kossuthhoz küldte. Ekkor látta életében először a nagy politikust. A szabadságharc alatt maga is beállt a nemzeti őrseregbe, szívbetegsége miatt azonban alig néhány hónapos katonáskodás után le kellett szerelnie. Az abszolutizmus korában minden közhivataltól tartózkodott, különféle intézményeknél vállalt jogi állást. 1886. május 8-án halt meg.

5 Bátyja nagyon szépen emlékezik meg róla naplójában. Szerény,