A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Kunt Ernő: A „bakiszeker" Pányokon

A „bakiszeker" Pányokon (Egy primitív szállítóeszközről) E sajátos szóösszetétellel: bakiszeker a Borsod-Abaúj-Zemplén megye encsi járásában fekvő Pányokon jelölnek egy primitív, szánszerű szállítóeszközt. Megyénk területén a bakiszeker elnevezés váltakozik a bakszekér megjelöléssel, s az utóbbi a gyakoribb. A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának tanúsága szerint is a bakszekér megjelölés az országszerte közismert, köznyelvhez közelálló alak. amely első és második jelentésében emberi erővel húzott vagy tolt, kétvagy egykerekű taligát jelent, s harmadik — tájnyelvi — jelentése felel meg leginkább a pányoki tartalomnak: „Nyers fűz- vagy egyéb vesszőből készített egyszerű, szánkóféle gyermekjáték."

1 Ugyancsak bakszekér címszó alatt tárgyalja Gunda Béla a Magyar Néprajzi Lexikon számára készült mutatványában, ahol azonban megjegyzi, hogy a bakszekér gyermekjáték mivolta mellett „kissebb terhet is elbír",- s európai párhuzamokra utalva felteszi, hogy a bakszekér „eredetileg primitív szállítóeszköz lehetett".'' A szóösszetételt a Magyar Nyelv Történeti Etimológiai szótárában nem találjuk meg, de az összetétel sajátos hangzású első tagjáról megtudjuk, hogy német eredetű, s 1638-ban fordul elő először „egy fajta állvány", jelentésben magyar szövegben/' A tárgy használatának és készítésének leírását nem találjuk meg sem az Ethnographia, sem a Néprajzi Értesítő évfolyamaiban. Egy helyen történik említés bakszekérről: „A megmosott kendert szekéren, vagy bakszekéren (targonca) hazavitték . . ."•"> Itt azonban a szerző zárójeles utalása nyilvánvalóvá teszi, hogy a kemenesalji terminológia nem egyezik meg a pányokival tartalmában. Viski Károly leírásából: „De másik bütüjin (ti. a csűrnek) is van kieresztése, a fedélnek, s alatta a pajta oldalán sokminden lóg: szán, bakszán, ekerész, kerék, stb."

(i csak feltételezhetjük, hogy az említett székely teherszállító eszköz — részleges terminológiai különbsége ellenére is — inkább rokona lehet a pányoki eszköznek, mint a kemenesaljai. A pányoki bakiszekerhez az a gömöri gyermekjáték hasonlít leginkább, amelyet ugyancsak Viski mutat be A magyarság néprajza II. kötetében bakszekér elnevezés alatt.

7 Pányokon a bakiszeker elnevezés rugalmas vesszőkből, ágakból összeállított egyszerű teherszállító eszközt jelent, melyet mindig egy ember mozgat. Szerkezete miatt csak húzni lehet. A középkorúak, mint kedvelt játékszerükre emlékeznek a bakiszekérre, az idősebbek pedig, mint nagyszüleik fontos segítségére a teherhordásban. Ma már örökre eltűnt a falu gyermekeinek játészerei közül e vesszőszán, így csupán modelljét mutathatom be.

s (Készítette Kiss Sivák István, 40 éves pányoki lakos, 1. kép.) A bakiszeker szóösszetétel előtagja az eszköz jellegzetes szerkezeti sajátosságára utal, s előfordul Pányokon más szóösszetételekben is egyszerű (pl. bakiringő), illetve toldalékos formában (pl. bakba köt). A bak, bakielőtag mindenkor olyan szerkezetet jelent, melyet az alkotórészek rugalmas egymáshozfeszülésének szellemes kombinálása hoz létre, illetve tart