A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szabóné Futó Rózsa: A sulyom gyűjtése és felhasználása a Takta mellékén

a fillér . . . esetleg a vonatköltség, meg a napidíj meggyött rajta." A sulymot ma már csak elvétve és kíváncsiságból kóstolják meg. „Ezt a sulymot mondgyuk negyven-negyvenkettőtül nem nagyon használlyák. Addig rendszeresen használták, a gyerekek is mentek a Taktára csemegézni." SZABÓNÉ FUTÓ RÓZSA JEGYZETEK 1 Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, 1972. 1228. - Haraszti Árpád (szerk.) :Növénytan. Budapest, 1953. 521—522. Hoffmann Dennort: Botanischer Bilderatlas. Stuttgart, 1911. :! Révai Nagy Lexikon. VI. Budapest, 1925. 458. ' Üj Magyar Lexikon. VI. Budapest, 1962. 128. 5 Szamota—Zolnai: Magyar oklevélszótár. Budapest, 1906. 864. 6 Szinnyei József: Magyar tájszótár. II. Budapest, 1897. 439. 7 Uo. 438—439. 8 Sőreghy János (Debrecen) szíves közlése. 9 Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest, 1967. 45. 111 Szamota—Zolnai i. m. 864. 11 Méliusz Juhász Péter: Herbarium. Colosvarat, 1578. Comenius, Arnos Johannes: Eruditionis Scholasticae Pars II. Janua. Rerum & Linquarum Structuram externam exhibens (Sive Lexicon Januale). Sárospatak, 1652. XX. caput Incipientia a T. 127. (tétele:) Tribulus, castanea aquatica cornuta: 2 herba aculeata: (Súlyom, bojtorján. 2). 13 Balogh István: A cívisek világa. Budapest, 1973. 77. 191. ''' A Magyar Nyelv Értelmező Szótára. V. Budapest, 1966. 1292. 13 Honismereti Híradó, 1973. 1—2. szám. 26. 10 Lakatos Károly: A pákász, vagy nádlaczi. Néprajzi Értesítő XIII, 1912. 30. '' Gaál József őszes művei. III. Pest, 1842. Égi lovasok c. fejezet. 18 Makkal László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. Budapest, 1954. 265. 19 Szendrey Zsigmond: Mutató az Ethnographia—Népélet I—L. évfolyamaihoz. Budapest, 1942. 211 A magyarság néprajza. I. Budapest, 1941. 38. 21 Néprajzi Értesítő, XIII. 1912. 30. 22 Kovács László: Adatok Tiszacsege néprajzához. Néprajzi Értesítő, XXVIII. 1935. 102—103. 23 Gunda Béla: Vadontermő növények népünk asztalán. Élet és Tudomány, 1955. 35. sz. 1113—1116. -'' Kárpáti Istvánné: A súlyom és édesipari felhasználásának lehetősége. Természettudományi Közlöny., 1959. 132—133. 23 Babus Jolán: A lónyai vizek néprajza. Budapest, 1959. Néprajzi Közlemények IV. 3. sz. 26 Honismereti Híradó. 1973. 1—2. szám. 26. 27 Sőreghy János ny. múzeumigazgató szíves közlése szerint a debreceni Déri Múzeumban van sulyomáruló piaci gyalogszék, füles mérő facsuporral együtt. 28 Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba. Budapest, 1937. 344. 29 „Pallónak nevezik nálunk azt, amikor télbe levágják a nádat és ott maradt a törmelék. Az avas nád kipereg a jó nád közül és tavasszal gyön egy jó áradás és kiveri a zivatar a töltés ódaiában, vagyis a víz szélire. Ezt nevezik minálunk pallónak, ezt a mindenféle törmeléket a víz szélin." Csonka József 67 éves taktaszadai halász szíves közlése. :,,) Méliusz Juhász i. m. 42.