A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szabóné Futó Rózsa: A sulyom gyűjtése és felhasználása a Takta mellékén

na, felső harmada határán hullámos barna földfestéssel díszítve. A díszítésen körbe két világos karika fut. — A rátó alapszíne világossárga; fehér, barna, fűzöld levél és virág díszítéssel. Ecsettel festették. A fazék oldala alig domborított, csaknem egyenes, így feneke és szája azonos méretű. Díszítés nélküli az edény, zöld mázas. A rátó és a zöld lekvárosfazék Balázs-eredetét kétségbe vonta a szerző, de a család határozottan állította, hogy a nagyapától valók, s a család egyébként sem vásárolt idegen cseréptárgyakat. A fennmaradt díszítő kerámiából a kalapos emberfejek életnagyságúak. Alapszínűk sárga, de a kalap, szemöldök és bajusz (utóbbi egyiknek hiányzik), már a kedvelt alapszín: a sötétbarna. A kalapok bal oldalán a szürke madártollak huncut, játékos hatást keltenek az egyébként komoly, révedező tekintet mellett. A gyertyatartók egyágúak, kecsesek, gyűrűs szárakkal. Alapszínűk szintén világosbarna, éppúgy, mint a sótartóé. Utóbbiakat ma is használják. Az edények kivitelezése egyszerű, nem nagyigényű. A közeleső gömöri fazekasság hatása nem mutatható ki nála. Miskolcon tanult, s valószínűleg később sem tartott kapcsolatot a gömöri fazekasokkal. Ha készítményei nem nagyigényűek is, egyéni stílus kimívelésére vallanak, méltóak arra, hogy nevét a feledés homályából kiemeljük, s a szakirodalomban helyére tegyük azzal, hogy Felső-Borsod Szalonna községében is volt népi fazekasipar, s annak egyetlen művelője Balázs István volt. A Magyar értelmező kéziszótár a súlyomról ezt írja: 1 „állóvizek, mocsarak felszínén tenyésző, ehető termésű növény (Trapa natans) 2 ennek négycsúcsú, kemény héjú, lisztes belű, gesztenyéhez hasonló nagyságú, s ízű termése 3 ehhez hasonló alakú zsírban kisütött tészta 4 Támadók, üldözők útjába szórt, négyágú hegyes vaseszköz."

1 A növénytani rendszerezés szerintji a súlyom a Myrtales, a mirtuszfélék rendjébe tartozik, s ott hetedik szám alatt a sulyomfélék családját alkotja. Növénytani könyveink részletes növénytani leírást adnak róla.

2 A Révai Lexikon szerint a súlyom egyik fajtája a trapa bispinosa Roxb, kéttüskéjű súlyom Indiában fontos népeledel.

3 Az Űj Magyar Lexikon azt is megemlíti róla, hogy nemcsak emberi táplálék, hanem takarmánynak is alkalmas/

1 A súlyomnak többféle elnevezése ismert hazánkban: vízidió,

5 vízi gesztenye,*' a Dunántúl egyes tájain súlynak, súlynak, sujnak, sújnak, a Bodrogközön sujómnak mondják és úgy is írják.

7 Sőreghy János mocsári gesztenyének nevezi.

8 KELEMEN ISTVÁN felhasználása a Takta mellékén