A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

Balassa Iván: Herman Ottó halálának 60. évfordulójára

Jellemének formálásban nagy szerepet játszott Miskolc. A tizenkét éves, magyarul még tökéletesen nem tudó fiú apját, a kamarai kirurgust Diósgyőrbe helyezték. Ettől kezdve Herman Ottó néhány évig az evangélikus középtanodában tanult. Tanára és példaképe, Máday Károly (1821— 1870) az iskola igazgatója, aki midőn megérkezett a márciusi forradalom híre Pestről, rögtön Czuczor ,,Riadó"-ját adta fel leckéül tanítványainak, és megtanultatta velük a „Talpra magyar"-t. Az idősebb tanulók fegyvert fogtak, és őket követte a vézna termetű, tizenhárom éves Ottó is, de a hazulról megszökött gyereket a táborból a katonák visszaküldték. Hazaszeretete, radikalizmusa, mely végigkísérte egész életén, ebbe a talajba eresztette első gyökereit. Miskolc és környéke mindig vonzotta egész hánytvetett életútján. Ugy érezte, hogy a gyermekkori emlékek színhelyén van igazán otthon. Ide jön meg Hámorba anyjához és testvéreihez, amikor 1861-ben, ötéves keserves szolgálat után, mint őrmester megkapja az obsitot. A következő évben innen indul, hogy a lengyel felkelésben segítse az elnyomottak ügyét. Éppen ötvenéves korában Miskolcon esküdött örök hűséget Borosnyai Camülának, egy székely negyvennyolcas honvédőrnagy lányának. Ide vitte feleségét a hámori Pele-házba, ahol a legjobban tudott dolgozni. Munkáinak jelentős része itt született, így nagyobb részt itt írta ,,A magyar halászat könyvé"-t is. Mikor pedig a kormánypárt különböző mesterkedésekkel képviselői mandátumától is elüti, akkor 1893-ban Miskolc választja meg függetlenségi és 48-as programmal. Ezt a győzelmet a vele ellentétes politikai felfogású Pesti Napló is így nyugtázza: „Neki, magának pedig nagy elégtétel és öröm a miskolci választás, ki sok keserűséget és üldöztetést szenvedett életében." Miskolccal való szoros kapcsolata halála után sem szűnt meg, hiszen a felszabadulás után szeretett lillafüredi háza romjaiból teljesen újjáépült, hogy múzeumként szolgálja emlékét. A miskolci múzeum, mely egyike az ország legjelentősebb múzeumainak, mintegy negyedszázaddal ezelőtt vette fel nevét. Ennek középkori eredetű épülete előtt, az általa úgy szeretett Avas tövében pedig Medgyessy Ferenc faragta kőbe alakját. Herman Ottó a tudósok ama népes táborához tartozott, aki a haladó eszmékért való küzdelmet, népe és hazája szeretetét nem tudta elválasztani tudományos munkájától, mindennapi életétől. Szinte gyermekkorától a 48-asok híve, és a függetlenségiek balszárnyán helyezkedik el. Ezért joggal állapítja meg róla Szabó Ervin, hogy a nyolcvanas évek elején a „függetlenségi párt számos vezető embere, különösen Herman Ottó, szívesen kereste a magyar szocialisták társaságát". Ezzel magyarázható, hog;y amikor Frankel Leó és Csillag Zsigmond a magyar radikálisokkal tárgyalásokat kezdett, akkor ennek egyik vezéralakja éppen Herman Ottó volt. Mindvégig töretlen híve maradt Kossuth Lajosnak, akivel a hetvenes évektől kezdve levelezésben állt, többször felkereste a turini remetét; könyveit, tanulmányait mindig megküldte neki. Kossuth annyira érdeklődött Herman munkái iránt, hogy a halászatról szóló könyvének már a kefelevonatát is megkapta, hogy minél előbb élvezze ezt a nagyszerű munkát. Mikor pedig Kossuth Lajos f894-ben meghalt, akkor Herman Ottó is részt vett a temetés szervezésében, ő kezdeményezte, hogy az ország min-