A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Viga Gyula: Miskolci földbirtokos iparos- és kereskedőszámlái a 19. század első felében

vagy kalmár milyen munkákat, szolgáltatásokat végzett. A rendelkezésünkre álló számlákból, melyek Almássy Károly nevére vannak kiállítva, ugyanakkor képet nyerhetünk arról is, hogy egy majorsági gazdálkodást folytató földesúr milyen típusú munkákat végeztetett iparosokkal saját gazdasága és háztartása részére, s mit vásárolt kereskedőktől. A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteményében (ltsz.: 74. 389. 1. 1—34.) 34 darab — 1812 és 1847 között kiállított — számla van egyetlen miskolci nemesnek címezve, amelyek együttesen alkalmat adnak néhány tanulság levonására, bár az anyag hiányos, a számlák nem követik egymást szorosan időrendben, gyakran több éves időkülönbségek vannak. Az Almássyak vezető szerepet játszottak Miskolc mezőváros és Borsod vármegye közéletében.

5 A család 1768 és 1793 között kerülhetett Miskolcra. Az 1768-as házlajstrom még nem említi őket. 1793-ban viszont a korábban báró Dőry Katica tulajdonát képező ház már Almásy József né nevén szerepelt.

6 1817-ben ez a ház (2688-as kötél, ma Tanácsház tér 13.; 1. kép) már az 1777 és 1847 között élt Almássy Károly lakóhelye.

7 Birtokai Heves vármegyében (Fügéd, Vécs, Tárnáméra) voltak.

8 A fügedi birtokról a számlákban többször történik említés. A következőkben iparonként csoportosítva vesszük sorra a számla-anyagot, kiemelve a legfontosabb és leggyakoribb munkafajtákat és termékeketA bodnármunkákat Simkó János mester végezte. Valamennyi számla tőle származik, az 1843 —

clS GS clZ 1847-es esztendőben lettek ezek kiállítva. Neve szerepel a miskolci bodnár céh irataiban. 1832-ben „remekét bemu1. kép. A miskolci Almássy-ház. Napjainkban Tanácsház tér 13.