A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Viga Gyula: Miskolci földbirtokos iparos- és kereskedőszámlái a 19. század első felében

tátott személy"-ként említi a céh bevételi könyve." Általában új termékeket állított elő a megrendelőnek, ugyanakkor azonban javításokra is vállalkozott. Feladatainak jelentős részét az Almássy Károly bor/iázában elvégzet munkák tették ki: abroncsolás, gyíkínyezés, új edények kötése. Termékeivel — hordó, dézsa, kád, cserpák, rocska, veder, tseber, zsétár —• elsősorban a földesúr bortermelésének szolgálatában állt. A hordók nagy száma azt jelzi, hogy Almássynak Miskolcon vagy közvetlen környékén jelentős szőlői voltak. Emellett a háztartásban használatos edények készítését és javítását is végezte. A kerékgyártómunkákat Kósa József mester végezte, akinek a neve szintén fellelhető a céhbeliek között.

10 Az általa végzett munkák zöme gazdasági eszközök javítása. A megrendelőnek eladott termékei: lőts, rakonca, hámfa, kisefa, széna gyütő véllák, gerebjék, tíz sukos hosszúságú petrencehordó rúd, egyben igazolják, hogy Almássy Károly Miskolcon is jelentős birtokkal rendelkezett, hiszen 1839 és 1843 között egy sor olyan eszközt és a szekerekhez olyan pótlást rendelt, amelyek alapján jelentős rétgazdálkodást tételezhetünk fel. Szikora Dániel rézművessel dolgoztatott Almássy 1841 és 1845 között, majd 1847-ben a mester özvegyével. Mivel a rézműves céh anyaga nem áll rendelkezésünkre, nem tudjuk megállapítani, hogy az előbbiekhez hasonlóan céhbeli volt-e az említett mester is. Az általuk végzett munka főleg javítás volt. Kevés új terméket készítettek. Ennek az lehet az oka, hogy a rézműves termékeket — a számlák tanúsága szerint — készen, kereskedőktől is vásárolták. Szikoráék főleg kasztrolok, tepsik, fazekak, fedők czinezését és reparáZását végezték, edényeket abrontsoltak. Újonnan csupán halfőző üstöt, léhó tsőt és tepsit készítettek. A szíjjártó céh anyagában egyetlen Almássynak címzett számla maradt ránk idősb Portel József mestertől, akinek a neve többször szerepel a céh protokollumaiban.

11 Főleg lószerszámok javítását, új bőrrel toldást, foltozást kért tőle a földesúr. Számlájában külön említi a fügedi lovakat. A kovácsmunkákat Turi Törő (máshol Törő Ferenc) nevű mester végezte. Nevét 1853. szeptember 20-án említi a kovács céh jegyzőkönyve, amikor a „Mező kövesdi Vas János ... a czéhbe mint inas be szegődni kívánna, és bészegődtetett inasi idejét eltölteni Törő Ferenc társunkhoz rendelte a czéh gyűlés."

1

'

2 A kovácsmester munkájának zöme patZcoZásból, szántóvas élezéséből, forrasztásból, ráfhúzásból állt, s készített emellett szögiét, baítát és Zdnizot is. Egy 1841. december 22-én kelt számlán aláírása szerint: „Dip(lomás) B(arom) Orvos M. K. Turi Törő mest."

l;! Állatgyógyítással is foglalkozott tehát a kovácsmester. Megerősíti ezt egy 1842. június 14-én kelt számlája is, miszerint az egyik ló lábán „a sarok gyuladásban szenvedett, azhoz kívántatott orvosi szerel fizetődöt 2 Rf. 7." (2. kép).

14 4 darab számlája maradt fent az 1841 és 1847 közötti időszakbólA lakatosmunkákról 2 db német nyelvű számla maradt fenn. Ezeket Bertram Heinrich német-lakatos mester írta alá, aki a német-lakatos céh irataiban 1838-ban fő céhmesterként szerepel.

1

"' 1844-ben írt német nyelvű számláján a következők szerepelnek: „Egy láda lakatot lefeszítettem, a lakatot kijavítottam. Egy új furott kulcsot elkészítettem. A régi lakatra egy új tollat felillesztettem és rávertem-"

16