A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: Salaklelő és vasfeldolgozó helyek a Bán-patak völgyében

15 Baranyai-Csernyánszky i. m. 283—284. tű Baranyai— -Csernyánszky i. m. 284. 17 Károlyi i. m. II. 256. 18 Károlyi i. m. II. 256. III Károlyi i. m. II. 263. 20 Károlyi i. m. II. 263. 21 Károlyi i. m. II. 263. 22 Károlyi i. m. II. 263. 23 Ybí Ervin • Ybl Miklós. Bp., 1956. 123. Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalat 1966. évi B. 54,05—1394 5. törzsszámú dokumentációja. Tl Örsi Károly: A magyar történelmi kertekről. Műemlékvédelem, XII. 1968. 2. sz. 91—94. Salaklelő és vasfeldolgozó helyek a Bán-patak völgyében Borsod megyében tervszerű, tudományos kutatómunkával részletesen feltárták a rudabányai érclelőhely környékét. Az ősi vasolvasztás, vasfeldolgozás nyomai különösen a Szuha völgyében gyakoriak. Kevés figyelmet fordítottak azonban megyénk területén egy másik vaskőtelepre, amely az upponyi és nekézsenyi hegyekben van. Ezek környékén is kialakult egy vasfeldolgozó körzet. Mint az eddigi kutatások igazolják, a diósgyőri vasgyár is ennek a vaskőtelepnek köszönheti kezdeti fellendülését.

1 Okleveles adatok bizonyítják, hogy már a középkorban vasfeldolgozó helyek voltak környékünkön.

2 Ózd területén és határában vastermelés nyomai nem kerültek elő, de a Vasvár, Vaskapu földrajzi nevek — úgy vélem — kapcsolatban vannak az Uppony környéki vaskőbányákkal és annak feldolgozásával, hisz Uppony mindössze 17 kilométerre van Ózdtól. Napjainkban Ózd városközpontját a lebontott Vasvár, Vasvár puszta

3 területén alakítják ki. Közvetlenül mellette emelkedik a 240 m magas Vasvár-hegy. Fekvése igen előnyös. Alatta torkollik össze a Hangony és Arló völgye, melyekben fontos észak—déli irányéi összekötő útvonalak vezettek. Már Anonymus is említi a Gömör megyét határoló útvonalat. Krónikájának XXXIII. fejezetében ezeket írja: „Ekkor azon három ur, (Zoárd, Kadocsa, Huba) Árpád vezértől bucsut vévén, megindula azon helyről, melyet Pasztuchnak (Pásztó) hivnak és a Hongun (Hangony) vize mellett lovagolva, azon folyón átkelének a Sauyon (Sajó) vize mellett."'

1 Az Arlói-völgyben húzódott az eger—rozsnyói útvonal. Vasvár uralta a Hevesből, Gömörből, Nógrádból és Borsodból jövő átjárókat. Katonai őrhelyként és a királyi földek központjaként jelölik meg Vasvárt a királyi várszerkezet kiépülése időszakában.

5