A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: Salaklelő és vasfeldolgozó helyek a Bán-patak völgyében

1220-ban a Váradi Regesztrumban említik először Vasvárt mint Castrum Sasvárt. Marjalaki Kiss Lajos tisztázta Vasvár helyzetét és bebizonyította, hogy a tévesen írt Sasvár, valójában a Hangony partján levő Vasvárral egyezik.

6 Heckenast feltételezi, hogy Vasvár „a X. század folyamán eddig nem ismert vastermelési szervezet emlékét őrzi".

7 Az Uppony és Nekézseny környéki hegyek vasérclelőhelyeit Soós Imre munkájából ismerjük.

8 Ezek az alábbiak: Upponyban két bányatelep volt, Péter-bánya és Vizestárna-bánya. A Péter-bányához tartozó aknák az alábbi dűlőkben feküdtek: Zinye-dűlő 1765—69 Ortás-lápa 1779 Ortás felett 1779 Lusok-lápa 1779 Malomház 1779 A Vizestárna bányatelepen a 18. század végétől folyt a vaskő kitermelése. Nekézsenyben az alábbi dűlőkben kutattak, illetve találtak vasércet: Láz-oldal Nagyszőllő alatt Strázsahegy Gyöttyös-oldal Suta-völgy Sutahegy Verébhegy Bóta-völgy Ezeket 1801—1804 között tárták fel, de már korábban is bányásztak itt, mert adatok vannak a következő bányákról: József-bánya 1776 Henrik-bánya 1789 Frigyes-bánya 1789 Az utóbbi kettőt Fazola Henrik és Fazola Frigyesről nevezték el, a Bótavölgyi tárnát pedig Keresztelő János bányának hívták. Ezeket megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy kezdetben Uppony határában indult meg a vasérc kitermelése, majd átterelődött Nekézseny határába. Az adatokból úgy tűnik, hogy Nekézsenyben voltak gazdagabb érctelepek. Az, hogy Fazola Henrik 1765—1769-es években Uppony határában „néhány ősrégi, de régóta elhagyott bányában" megtalálta a vasérc-vonulatok nyomait, arra enged következtetni, hogy Uppony környékén nemcsak a 18. században, hanem már korábban is foglalkoztak vasolvasztással. Ez kényszerített arra, hogy Upponyból kiindulva, a Bán-patak völgyében keressem a régi vasolvasztóhelyeket. Soós tanulmánya csak két községet, Dédest és Tapolcsányt említi, mint vasolvasztóhelyeket. Heckenast pedig Vadnáról jelez vasolvasztó nyomokat.

0 Vadna Upponytól 15 km-re van. Feltételezhető, hogy a közbeeső területen is voltak olvasztóhelyek. Ezért először átvizsgáltam a régi földrajzi neveket, dűlőneveket, majd a községekben felkerestem egy-egy idős, korábban földművelés-