A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Saád Andor: A felszabadulás előtti Mezőkövesd

végén bevezetett főzőtanfolyamokon viszont bebizonyosodott a nők nagy tanulékonysága. Megtanultak gazdaságosan és jobban főzni. A summásszakácsnékat is előszeretettel a tanfolyamot végzettek közül válogatták ki. A kifejezetten hiányos táplálkozás következményei megnyilvánulásának egész sorát sikerült megmagyarázni. Ilyenek voltak az anyák csökkent szoptatási készsége, a sok vérszegény felnőtt és gyermek, fejlődésben való visszamaradás, elterjedt emésztőszervi bántalmak. A nők tavasszal tömegesen arról panaszkodtak, hogy nem bírják a tűt tartani ujjaik között (Bi-vitaminhiány). Az iskolákban feltűnt a sok sápadt, vékony csontú gyermek. A vitaminhiány latens (lappangó, kevéssé kifejezett) ártalmai mellett 1937 tavaszán egy beri-beri megbetegedést észleltek Mezőkövesden, melynek közlése megdöbbenést keltett, ugyanis ennek a betegségnek előfordulását nálunk kizártnak tartották.

:! A beri-beri különböző táplálkozási tényezők hiányának következménye, a vitaminok közül elsősorban a thyamin-hiány jellemző rá. A beállított gyógykezelés a kórisme helyességét igazolta. A mezőkövesdi földmíves lakosság táplálkozása a régibb időkben lényegesen különbözött az előbb leírtaktól. Állattenyésztésük nagymérvű volt. Az 1870-ben összeírt állatállományt hasonlítsuk össze az 1930-ban létezővel. Mezőkövesd birkaállománya 1970-ben az 1930-as állománynak majdnem százszorosa, sertésállománya pedig háromszorosa volt. Marhaállományuk volt a legkevesebb, de a lakosság szómarányát tekintve 1970-ben az is az 1930. évinek kétszerese volt Tekintve, hogy a nagyközség lakossága 1870-ben az 1930asnak 44%-át tette ki, nagyon is elhihetjük az öregek állítását, akik 1930-ban visszaemlékezve a nagy átalakulás előtti időkre, állították, hogy a lakosság fő tápláléka főleg tejből, tejtermékekből, húsból állt. Százhúsz fejős juhtól naponta kb. 100 litert fejtek. A tejet fateknőben tartották, belőle gomolyát, zsendicét, keserű túrót készítettek. A gomolyát részben megreszelték és begyúrták túrónak, héját serpenyőben megolvasztották. Tésztát főleg juhtúróval ettek. Szalonnát akkor is sokat fogyasztottak, kerti véleményt azonban alig. Kenyerük a kezdetlegesebb őrlési technika mellett B-vitaminban is gazdagabb volt. Mezőkövesden a népszaporodás és az előállított gazdasági javak mennyisége között szoros összefüggést lehetett kimutatni. A kövesdiek intenzív földműveléssel csak a múlt század közepe óta kezdtek foglalkozni. Azelőtt a Tisza árterületein hatalmas pusztákat béreltek legeltető területük nagyobbítása céljából. A határ 60%-a legelő volt. A múlt század 70—80-as éveiben sorra felszántották a közlegelőket, ugyanekkor parcellázták a kincstári 1600 holdas domíniumot 700 vásárló között. Ezt a domíniumot eredetileg szabadosok mívelték. Mezőkövesden nem volt jobbágy! A szabadosok utódai azért lettek földnélküliekké, mert annak parcellázása és eladása után annak egykori megművelői kisemmizve, agrárproletárokká váltak és a summásságban kerestek menedéket. A domínium földjeit a tehetősek, főleg a kisnemesek vették meg. 1870-ben 1930-ban Lakosság száma Birka . . . Marha . . Anyasertés 9 196 11 848 1 303 1 565 20 806 123 1 396 534