A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Saád Andor: A felszabadulás előtti Mezőkövesd
Az összes étkezések hány %-ban ETELÉK (NYERSANYAGOK) szerepeltek Napraforgóolajjal megkent kenyér . . . 21.28 Fehér kenyér egymagában (szűzkenyér) . 19.40 Tojás és tojással készült ételek 16,32 Hús és húsleves összesen 5,81 Szalonna 5,67 Zsíros és hájas kenyér 6.03 Gyümölcs 1,65 Vaj 1,60 Túró 1,52 Tej 1,35 Egyéb (tarhonya és más, kalóriaszegény étel) 10,80 100,— % Főzelékfélék (16,32%) az alábbi gyakoriságban szerepeltek: hordóskáposzta 42%, paradicsom 19%, bab 10%, sült tök 10%, burgonya 8%, kel 5%, lencse 4%, büszke 1%. Tojást minimális mennyiségben fogyasztottak. A 18 000 adat között tojást mindössze 15 esetben, rántottát 10, tojáslevest 8 esetben tudtak kimutatni. Ugyanígy a tej- és tejtermék-fogyasztás is ezt a képet mutatta. Tej és tejeskávé az összes reggelik 2,18%-ában, a tízóraik 1,6%-ában, az uzsonnák 1.9" o-ában és a vacsorák 2,7%-ában szerepelt. Az ebédek keretében a levesek 70%-ban, a tésztafélék 17,3%-ban, a főzelékek 10 (, (i-ban, a hús 2,7%-ban volt kimutatható. A levesek megoszlása: tésztaleves 32%), burgonyaleves 21%, húsleves 15%, bableves 13,7%, borsóleves 5,9%, egyéb leves 13,3% volt. Összefoglalva az alábbiakban jellemezhetjük felvételeink tanulságait: tekintettel arra, hogy az étkezések mintegy 40%-át majdnem kizárólagosan az olajos és szűzkenyér képezte — világosan láthattuk azt, hogy a lakosság tekintélyes része különösen a téli és kora tavaszi hónapokban nagyon rosszul táplálkozott. A télen nagyobb mennyiségben fogyasztott száraz főzelékek fehérjéi, valamint az általuk igen kedvelt, magas kiőrlésű lisztből készült fehér kenyéré is inklopétek (hiányosak), C-vitamint nem tartalmaznak. Ugyancsak hiányzott kenyerükből a B\-vitamin is. A szalonna, disznózsír csak kalória tekintetében értékes. Étkezésük jellemzően mutatta a magyar mezőgazdasági lakosság táplálkozásának általánosan észlelt hiányosságait, mely amellett, hogy kalóriásan sem ütötte meg a kívánt értéket, a C- és B-vitaminok tekintetében igen szegény volt és az A- és D-vitaminok vonalán sem volt kielégítő. A kertkultúra igen hiányos volta következtében C- és B-vitaminforrásaik nem voltak elegendők. A nagyon megritkult tehénállományuk ritkán adta meg az átlagot. Legelőjük kevés és kihasznált volt. Aprójószáguk sem volt elég. A tejet, vajat, tojást a piacon eladták. Az asszonyok konyhatechnikai ismeretei kezdetlegesek és igen egyszerűek voltak, egyesek még szabadtűzhelyen, agyagfazekakban főztek. Az 1930-as évek 6 81