A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Gádor Judit: Középkori templom és temető az edelényi Csebidűlőben

A település kutatása a területen folyó bányaművelés miatt sajnos nagyon kevés adatot szolgáltatott. Házak alaprajzát nem tudtuk megfigyelni. A már dózerolt felszínen több helyen látszottak településre utaló szürke, hamus és vörös, átégett talajelszíneződések. Ezek feltárásakor nyolc gödörnyomot bontottunk ki, a templomtól északra és északnyugatra fekvő területen. Két, 2—2,3 m átmérőjű, 0,75 m mély, nagyobb gödör faszenes, enyhén hamus, szürke feltöltéséből különböző korú leletanyagot gyűjtöttünk össze: Árpád-kori és XV. századi kerámia, magvak, kovácsoltvas szögek, vasalásdarabok, patkótöredékek. E gödrök egyikéből származik egy kis, kézikorongon formázott cserépbögre, melyet két sávban — a perem alatt és a hasaljon — körbefutó, vörös festésű sáv díszít (9. kép).

27 A XV. századi leleteket képviseli egy szép kidolgozású, korcngolt, bekarcolt vonalkötegekkel díszített cserépkorsó (10. kép).

28 A feltárt gödrök feltehetően középkori vermek és hulladékgödrök voltak, azonban pontos formájukat, méreteiket felső részük legyalulása miatt már nem lehetett megállapítani. Az itt megfigyelt formákra emlékeztető gödröket tárt fel Méri István tiszalöki és túrkevei telepkutatásai alkalmával.

2

" A legkorábbi, XII. századi edényt egy szabálytalan formájú kettős gödör padkáján találtuk. Ez volt a gödörfeltöltés egyetlen lelete. A gödör mérhető mélysége 27—38 cm. A durvaszemcsés, kaviccsal soványított, vörösre égett agyagból kézikorongon formázott edényke (11. kép)

30 fenekén a korong alátétlapját jelző perem látható. Az edény fenekén körbe foglalt kereszt alakú fenékbélyeg van (12. kép). A templom kerítésének vélt rakott kőhalmaz külső oldalánál 3,4 m széles. 1.6 m mély. nyugat felé menedékesen felfelé haladó formájú gödröt bontottunk ki. Kevert, szürke hamus feltöltéséből több Árpád-kori edénytöredék került elő. melyekből három edényt lehetett kiegészíteni. Előkerült egy nagyobb, hasas, rövid nyakú, kifelé ívelő, enyhén profilált peremű, kézikorongon formált fazék, melynek vállát és hasát spirálisan körbefutó bekarcolt vonal díszíti (13. kép).

31 Fenékbélyege nyolcküllős kereket ábrázol (14. kép). Ugyancsak a XII—XIII. századra jellemző típust képvisel egy durvaszemcsés, soványított agyagból korongolt, behúzott nyakú, hasas fazék (15. kép).

32 Kifelé ívelő magas peremét körbefutó borda tagolja. Hasát spirálisan körbefutó bekarcolt vonal díszíti, fenekén nyolcküllős kereket ábrázoló fenékbélyeg látható (16. kép). A XII. századi edények között említhető egy harang alakú, enyhe bordákkal tagolt fedő is (17. kép).

33 Széles, lapos forgórészén körbe foglalt kereszt alakú bélyeg van (18. kép). Peremén egy lyuk látható, mely a fazékra való felerősítést szolgálta. Az egyik szelvényben szabálytalan alakban kb. 2,5X3,5 méteres szakaszon 8 cm vastag, átégett vörös tapasztás nyomát figyeltük meg. Feltételezhető, hogy egy legyalult ház padlószintjének darabja volt, de egyéb jelenségek hiányában ezt nem tudjuk bizonyítani. Találtunk egy nyugat felé lejtősen kiképzett, 1,5 m hosszú, 1,3 m széles, kb. 35 cm mély, kis körte alakú kemencealjat is. Alján tapasztásréteg volt, melyet 10 cm vastag faszénréteg borított. Valószínűleg valamilyen szabadban álló kemence maradványa lehetett. * Az okleveles adatok, a templom alaprajza, a sírok mellékletei, a gödrökből származó régészeti leletek, pénzek és a megfigyelhető jelenségek alapján a középkori településről a következőket állapíthatjuk meg: