A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)
RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Gádor Judit: Középkori templom és temető az edelényi Csebidűlőben
A templom, méreteit és alaprajzát tekintve a román korban, valószínűleg a XII. században épült. Fennállását okieves adat, írásos emlék nem őrzi. Falai alatt sem korábbi temetkezés, sem a korai középkorban a templom létezése előtti település nyomai nem voltak. A temető sírjaiból azonban nem került elő olyan tárgy, amely erre az időszakra jellemző bizonyítékot szolgáltatna. A pénzek, viseleti tárgyak és a koporsómaradványok csak a XIV—XVI. századi életre utalnak. Elképzelhető azonban, hogy a későbbi sírokkal az Árpád-kori temetkezés nyomait elpusztították, és a korábbi sírok maradványai az ossariumba kerültek. A településre utaló gödörnyomoknál megfigyelhettük, hogy többségük a mai kavicsbánya széléhez közel került elő. A felszíni szórványleletek nyomán feltárt szelvényekben, a templomtól nyugatra már nem észleltünk településnyomokat. Mivel a templom déli oldalán most út húzódik, dél felé nem ásathattunk. Az út túlsó oldalán fekvő területen nem találtunk középkori leleteket a felszínen. A keleti oldalon pedig ugyancsak a bánya széléig kutattunk a rendelkezésünkre álló területen. így feltételezzük, hogy a bányaművelés megsemmisítette a középkori település maradványait. A gödrök feltöltéséből előkerült, több korszakot képviselő leletanyag azonban arra enged következtetni —, bizonyítva az okleveles említéseket és a pénzek által jelzett felső időhatárt —, hogy a Cseb nevű település már a XII. században létezett és megérte a XVI. század közepét is. A Cseb nevét említő okiratok szerint a Csebi család tagjai az Árpád-korban a császtai, dusnoki, finkei birtokosokkal pereskedtek. 3 ' 1 A Csehiekkel kapcsolatban említett községek többségéről tudjuk, hogy lakói borsodi várnépek voltak. 3 "' Valószínűleg a Csebi család tagjai is királyi szolgálatban álló kisnemesek lehettek, a községet feltehetően várjobbágyok lakták. 1332-ben Cseb Bolár nevű birtokosát, aki 1329-ben elhatároltatja faluját Dusnoktól, királyi emberként említik. 3 *' Az 1555-ös adólajstromok a környező falvakkal együtt, mint pl. Parasznya, Radistyán, Kurittyán, Kazinc, Mucsony, Vadna, Sajószentpéter, elpusztult faluként említik Csebet. A település pusztulását valószínűleg az 1554-es török hadjárat okozta, amikor a füleki basa katonái számos helységet felégettek Borsod megyében. 37 GÁDOR JUDIT JEGYZETEK 1 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. 2 Györffy i. m. 765—66. 3 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1880. 170. 4 Bálint Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok, XIV. Szeged, 1938. 140., 19. kép. 5 Bálint i. m. 1938. 144. G Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica, III. Bp. 1938. 330. kép. 7 Bálint i. m. 1938. 114—115., 162., 361. sírok. Ifj. Fehér Géza: Az 1949. évi mohács—csele-pataki mentőásatás. Archaeologiai Értesítő, 82. 1955. XXXVI. t. 5. a., XXXVI. t. 5. b.. XXXVII. t., XXVIII. t., 217. <J Gádor Judit ásatása 1972. Közöletlen. 3* 35
