A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Fricky, Alexander: Ikony z Vychodného Slovenska (Neufeld Ludvik)

Munkássága a néphagyományból táplálkozik, s jól reprezentálja az üveg festészet napjainkban való továbbélését, fejlődését. Pisutova nagyon értékes munkáját 254 üvegfestmény fényképe és részletes német nyelvű rezümé egészíti ki. DOBROSSY ISTVÁN Fricky, Alexander: Ikony z Vychodného Slovenska (Kelet-szlovákiai ikonok.) Kosice, 1971. 169. 1. Szlovákia természeti szépségekben és kulturális emlékekben gazdag ország. Művészettörténeti emlékei között is legbecsesebbék közé sorolhatjuk az ikonográfiái emlékeket. Északkelet-Szlovákia falvaiban ma is sok kis íatemplomot találunk, amelyekben átvészelték a századokat az e templomok részére készült ikonok. A publikáció a művészettörténetnek ezekkel a remekeivel ismertet meg bennünket, A rövid, inkább ismertető, mint tudományos jellegű bevezetés áttekintést nyújt az ikonok történeti eredetéről, funkciójáról és fejlődéséről. Felsorolja az ikonokon leggyakrabban megjelenő alakokat, illetve az ikonográfia legkedveltebb témáit, pl. : Krisztus a trónon, az oldalakon Szűz Mária, Keresztelő Szent János és az apostolok, a szentek : Szent Miklós, Mihály arkangyal stb. A szerző megemlíti az ikonok virágzásának korát, s egy pár mondatban nyomon követi az ikon-kultusz fejlődését és terjedését Görögországon és a Balkánon keresztül Oroszországba. A katolizáció erőszakos nyomása és a nyugati művészet befolyása fokozatosan változtatták az ikonok eredeti karakterét. ,,Az istenfélőén tisztelt kultikus tárgy és az istenség reprezentatív képe a ^szegények bibliajává« változott." Köztudomású, hogy az ikonok óriási tiszteletnek örvendtek a görög katolikus vallású lakosság körében, s ez ma is nyomon követhető sok keletszlovákiai községben. Nemcsak az egyének, hanem egész nemzetek életében is nagy és fontos szerepet játszottak. A szerző említést tesz arról is, hogyan kerültek az ikonok Szlovákia területére. Szerinte ez összefügg a két hittérítő — Konstantin és Metód —• érkezésével a IX. század végén (863-ban). A publikációban reprodukált ikonok egy részét, azokat, amelyek Rovnéból származnak, kicsiszolt festői kézírás, élénk, temperált színek, tarka színpaletta és világos lazúr technika jellemzi. A többi ikonalkotó elem, mint ,,az ikon tulajdon világossága" (fénye, sugárzása), hierarchikus perspektíva és főleg a központi alakok légies, reprezentatív és isteni típusai, a becses európai műemlékek galériájába sorolják ezeket az ikonokat. Az ismertetett publikáció tulajdonképpeni anyagát e műkincsek fekete-fehér és színes fényképmásolatai képezik. A kivitelezés kifogástalan, s előnyére szolgál a négy nyelvű összefoglaló (többek között magyar nyelven) is. Kitűnően tájékoztat az ábécérendben feltüntetett helységnév-jegyzék, melyhez csak annyit kell hozzátennünk, hogy ide kívánkozott volna egy térképmelléklet is. NEUFELD LUDVIK