A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Markovic, Pavló: Ukrajinski pisanki schidnij slovaccini (M. Markus)

csoportosít (fa, kő, vas), leírja az egyes tájak formáló tényezőit, s figyelemmel kíséri a társadalmi és vagyoni tagolódást is. Részletesen foglalkozik az egyes vallásfelekezetek szerepével, amelyek kétségtelenül jelentékenyen formálták a temetőkertben látható jelenségeket, szokásokat, fejfákat stb. Ismerteti a nógrádi, honfi és gömöri ember alakú fejfákat és sírköveket s azok alakulását. Figyelemre méltó megállapításai vannak a fából faragott „kopjafás" változatokról. Interetnikus szempontból tanulságos, hogy Bednárik ezeknek az analógiáját a szlovák etnikumnál is kimutatja (pl. Albertirsa, Péteri, Ocová, Opina, Rankovce, Zempl. Hradiste stb.). így pl. a két etnikumnál kimutatott padmalyos temetkezés eredetkérdését is alaposan meg kell vizsgálni. Tanácsos volna az e kérdéssel foglalkozóknak a további kutatásaik során a középkori régészet anyagát is figyelembe venni. Mind a magyar, mind a szlovák temetőkertek, a sírok, fejfák, sírkövek néprajzi szempontú vizsgálatát ki kell egészíteni kultúrtörténeti szempontokkal. Ebben a fejezetben a szerző leírja a fejfák, sírkövek díszítőelemeit, csillagok, rozetták, kelyhek, növényi ábrázolások, virágok, fák (az életfa), kelesztek, szívek sokféle változatait. Ezeknek a díszítőelemeknek nem egyszer mágikus, kultikus és jelképes szerepük is van. Elárulhatják a halott nemét, rangját, korát, vagyoni vagy társadalmi hovatartozását, vallását stb. A díszítőelemek rajza során ismerteti a fejfafaragók és sírkőmetszők munkáját, szerszámkészletét. Ttt különösen a népi sírkőfaragás technikája ragadhatja meg figyelmünket (A készített kőbálványok. oszlopok, figurális formák díszítésmódja, szövege.) Hasonló gondossággal foglalkozik a szlovákiai kereszt alakú fejfák keletkezésével, az egyes formák kialakulásával, elterjedésükkel, alkalmazásukkal és színezésükkel. Záradékul külön fejezetben ismerteti a fejfákon vagy sírköveken található népi „temető-költészet" figyelemre méltóbb alkotásait. (Ezeknek többségét — különösen a legfrissebb anyagot — Bednárik professzor tanítványai gyűjtötték össze.) Bednárik munkáját másfél száz színes és fekete-fehér fénykép, számos tusrajz illusztrálja. A szlovák szövegrészt jól áttekinthető és érthető német nyelvű kivonat is kíséri, így a publikált anyag a külföldi kutatók számára is hozzáférhető. (Kár. hogy a szövegben nincs közelebbi utalás a könyvben illusztrált anyagra.) Bednárik professzor munkáját a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete (Bratislava) a „Szlovák népi kultúra kincsestára" című sorozat köteteként adta ki. M. MARKUS Markovié, Pavló: Ukrajinski pisanki schidnij slovaccini (A kelet-szlovákiai ukránok hímes tojásai.) Naukovij Zbirník, — Annales Musei Culturae Ukrainensis Tomus VI. Svidník, 1972. 136. 1., 48 tábla. A kelet-szlovákiai Erdős-Kárpátok (Beszkidek) völgyeiben jelenleg mintegy 40—50 000 főnyi ukrán-ruszin lakosság él. Ezek etnikailag két fő csoportra, a nagyobb többségű lemák és a kisebb létszámú bojkokra oszlanak. A második világháború utáni néprajzi kutatásukkal több kutatóintézet is foglalkozott.