A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Naukovij zbirnik 6. (Misley Pál)

Stefanivskyj, Pavlo: Hati na Lemkivscsinyi. (A lemákok által lakott vidék lakóházai.) 189—200. 1. A cikk írója azokat a változásokat szeretné bemutatni, amelyek a hagyományos lemák népi építkezésben a második világháború után végbementek. A lemákok sajátos hagyományos népi építészeti „stílust" alakítottak ki, ami erősen különbözik a környező lengyel és szlovák népi építési gyakorlattól. A hagyományos formájú házakat ,,régi házaknak", az újabban készülteket pedig „új házaknak" nevezik: megkülönböztetésük könnyű. Az egybevetés kritériumai: az építőanyag, a ház külső és belső formája, a ház belső tagolása, a helyiségek funkciója a múltban és ma, a „régi" és az „új" házak legfontosabb elemei (ajtó, ablakok, kemence stb.). A fejlődési tendenciák rövid áttekintése után a szerző azzal zárja cikkét, hogy a lemák falvak hagyományos képe eltűnőben van : a jelenlegi építkezés nem használja fel a régi lemák népi építkezés tradícióit (10 fotó). Hirjak, Mychajlo: Zakljucsnyi formuli ukrajinszkih narodnih kazok Szhidnoji Szlovacscsini. (A kelet-szlovákiai ukrán népmesék záróformulái.) 201—223. 1. A tanulmány szerzője elöljáróban megjegyzi, hogy a kelet-szlovákiai ukrán népmesék korábbi kutatói rendszerint figyelmen kívül hagyták e népmesék poétikai mozzanatait. Az 1960-as években a folkloristák érdeklődése a jelzett népmesék elméleti problémái felé fordul. Ezen kérdések közé tartozik a keleti szláv folklorisztikában záróformulának nevezett szerkezeti egység. A cikkíró elemzi a „máig is élnek, ha meg nem haltak" befejezést, annak különböző variánsait, egybeveti a szlovák népmesei formulákkal. A következő típus az „itt a vége" mesezárás. Gyakori jelenség, amikor egy-egy meseközlő több egytagú záróformula egyesítésével újat hoz létre. Ismeretes a mese tanulságát vagy alapgondolatát summázó zárás. Gyakran arról szól a mese utolsó mondata, hogy kitől hallotta a meseközlő az elmondott történetet. A kalandos, fantasztikus cselekményű mesékben az „én is ott voltam" formula gyakori, leginkább a „nagy vendégség" motívummal egybekapcsolva. A meseközlők szívesen használnak befejezésül rímes aforizmát, gyakori a főhősnek a valóságos világba történő „áthozatala" a mese végén, a záróformulában. A sokféle típus elemzése, exemplií'ikálása, a műfajváltozat megállapítása után a szerző néhány olyan befejezést említ meg, amelyeket a tárgyalt módon nem lehet osztályozni. Ezen záróformulák közös vonása az összegezés. De előfordulnak záróformula nélküli népmesék is. Cikke végén a szerző húsz pontban öszszefoglalja a kelet-szlovákiai ukrán népmesék záróformula-típusait. Olejník, Ján: Zimny slnovrat, jarné novorocie a letny slnovrat v Jakubanoch, Jarabine, Litmanovej, Osturni a Vel'kom Lipníku v súcasnosti. (A téli napforduló, a tavaszelő és a nyári napforduló Jakubany, Jarabina, Litmanová, Osturna és Vel'ky Lipník falvakban napjainkban.) 227—256. 1. A tanulmány a három fő ünnep leírásával foglalkozik az említett falvakban, éspedig a karácsonyi, húsvéti szokásokkal, valamint a ..sobitky" (Szent Iván-napi szokások) tárgyalásával. Egyben kitér az ünnepeket megelőző és követő részletek leírására is. A leíró részeket számos koljada-szöveg illusztrálja,