A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Gemer (Újváry Zoltán)

sek, a mészégetés, a népi építészet, népviselet, lakodalmi szokások, népi gyógyászat, babonák, hiedelmek, pásztormágia, népi színjátszás és az amerikai emigráció hagyományait számba vevő írások. Mindezek ellenére kívánatos volna, hogy a néprajzi rovatot még jobban kiszélesítsék a kiadvány szerkesztői. A Nővé obzory utolsó évfolyamaiban egyre jobban szóhoz jutnak az irodalom rovatba tartozó, újabb kutatásokon alapuló tanulmányok. A közzétett tanulmányok száma: 46. Itt kapott helyet két, Petőfi Sándorról szóló tanulmány is (Petrovic J., 1960, és Bodolay G. 1969), ahol a szerzők Petőfi naplójáról és költészetéről cikkeznek. A nyelvészeti rovatban a kelet-szlovákiai nyelvjárás eddig kevésbé kutatott jellegzetességeit ismertetik a szerzők. A közzétett tanulmányok száma eléri a 30-at. (Különösen figyelmet érdemel Dorula 1972-ben megjelent írása a szlovák—magyar nyelvi kapcsolatokról.) A Nővé obzory eddigi kötetei méltó módon képviselik a kelet-szlovákiai társadalomtudományi kutatásokat. Kutatóink minden egyes rovatában bőséges anyagot találnak az összehasonlító munkára. VRBOVCSAN M. Gemer Národopisné stúdie 1. Redaktor: Adam Pranda. (Gömör. Néprajzi tanulmányok, 1. Kiadja: Gemerská vlastivedná spoloőnosf.) Rimavská Sobota, 1973. 208. 1. A honismereti kutatás egyik igen szép eredményét tette közzé a gömöri honismereti társaság a Gemer című kötetben. A tanulmánygyűjtemény egy most induló néprajzi sorozat első száma. A gömöri honismereti társaság néprajzi szekciója (Rimavská Sobota — Rimaszombat) Július Bolfík kitűnő organizációja révén pompás együttműködést alakított ki a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetével (Národopisny Ustav, Slovenská Akadémia Vied), amelynek eredményeképpen a tudományos kutatómunka irányítását neves szakemberek végzik, és az önkéntes gyűjtők mellett a néprajztudomány jeles kutatói vesznek részt az anyag feltárásában és publikálásában. Az első kötet tanulmányait a szlovák néprajztudomány ismert kutatói írták. A bevezető tanulmányban Adam Pranda a regionális szempontú néprajzi kutatások történetének fontosabb etapjait foglalja össze (9—32. 1.). A szerző különös figyelmet fordít a regionális gyűjtésekre, mintegy irányt mutatva a jelenlegi kutatásoknak. A szlovák néprajzi kutatásokat négy fő szakaszba sorolja s felvázolja azok jellemzőit a történeti, gazdasági, valamint nem kis hangsúlylyal a politikai relációk összefüggésében. A szlovák néprajztudomány egészét érintő tanulmányhoz tanulságos lenne a gömöri néprajzi kutatás eddigi eredményeinek és a további feladatoknak a felvázolása is. Adam Pranda hangsúlyozza, hogy a helytörténeti munka fontos célja a teljes egység részeinek a kutatása, a népi kultúra helyi, etnikai specifikumainak a feltárása. Ehhez gömöri vonatkozásban még hozzátehetjük a nemzetiségi, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatának fontosságát is.