A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Agrikultúra (M. Markus)

sonlóan összefoglaló jellegű Tempír Z. dolgozata az eddigi közép-európai ásatásokból előkerült gabonaneműek és gyomok fajtáiról, tenyésztési módjairól (1969). Hajnalová E. a Szepességen kiásott gabonaneműeket határozta rneg (1971). A régészek azonban nemcsak a növényvilágból fennmaradt leleteket dolgozták fel, de az állatvilág emlékeit is azonosítják. így pl. sor került a házityúk (Ambros. 1970) és a Szlovákia területén élt ősbölény (Bos primigenius Bojanus) azonosítására és leírására is (Ambros, 1972). Az Agrikultúra hasábjain szóhoz jutottak a középkori régészek is. Habovstiak A. az elpusztult középkori falvakban folytatott ásatások eredményeiről (1969) és az ásatások során feltárt szlovák falvak lakosságának anyagi kultúrájáról tájékoztatja az érdeklődőket (1971). Nem kevésbé érdekesek a levéltári adatokra támaszkodó történeti közlések. Ezek közül első helyen kell említeni Horváth P.-nak a 16. és 18. századi gabonatermelésről írt munkáját (1962). Érdekes eredményeket hoztak Tempír Z. morvaországi és szlovákiai archeo-botanikai kutatásai, aki a területen előforduló ..gengel", „tenkel" elnevezésben nem a Triticum speltát, hanem archaikus árpafajtát (Hordeum) állapít meg (1963). Az Ada??ior;skú-házaspár a szlovákiai búzafajtákról, azok eredetéről, fejlődéstörténetéről és nemesítési munkálatairól (1934). Stibrány P. pedig a trencséni komlóról (1963) és sáfránytermelésről készített adatközléseket. Gergelyí O. tanulmánya a szlovákiai paprikatermelés múltját és egész fejlődéstörténetét foglalja magába. Gergelyi O.-ról és Fojtík J.-ról különben elmondhatjuk, hogy az Agrikultúra legtermékenyebb szerzői közé tartoznak. Gergelyi O. a 19. századi mezőgazdasági szerszámok és eszközök, szerszámgépek gyártásának egyik kutatója és ismerője. Kutatásainak eredményeit az Agrikultúra 1964, 1965. 1966. és 1971. évfolyamában olvashatjuk. Fojtík J. tanulmányai rendkívül értékes levéltári közlésekkel gazdagítják a szlovák és magyar mezőgazdasági kultúra terén való ismereteinket. Különösen az idénymunkára járó szlovák aratók munkaszerződései (1969) és a régi mezőgazdasági leltárakból számba vett szerszámlajstromok feldolgozása (1971) érdemel figyelmet. A történelmi tanulmányok sorában jelent meg 1971-ben Bláskovic feldolgozása a dél-szlovákiai területről származó török adóívekről. Az Agrikultúra évfolyamaiban hat tanulmány foglalkozik a szlovákiai szőlőtermelés múltjával, technikájával és hagyományaival. Ezek közül a legösszefoglalóbb Kahounová E. tanulmánya, aki a szőlőtermelés művelési technikáját írja le (1970). Nagy gonddal készültek még Niznansky J. (1970), Simoncic J. (1967) és Jurkovic M. (1972) regionális adatközlései is. A kertészeti és gyümölcsfatenyésztést ismertető tanulmányok közül említést érdemel Mareková B.-nak az egykori és mai gömöri gyümölcstermesztésről írt adatközlése. Az utóbb idézett munkában értékes interetnikus adatok is találhatók (1966). Az Agrikultúra hasábjain helyet kapnak az állattenyésztésről szóló kutatások is. Obtulovic P. a szlovákiai Kárpátok területén honos szarvasmarha-fajták kialakulását és nemesítését írja le (1962). Az újabbkori állattenyésztés helyzetéről Podolák J. tanulmányai adnak tájékoztatást (1965, 1966). A regionális feldolgozások közül Spiesz A. és Watzka J. Bars megyéből (1965), Geryk J. a Puchov völgyéből (1971) és Kuka P. Zólyom környékéről ad összehasonlításra al-