A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Agrikultúra (M. Markus)

Agrikultúra (A Szlovák Mezőgazdasági Múzeum Évkönyve, — a Mezőgazdasági Akadémia és a Mezőgazdasági Múzeum közös kiadása.) Nitra, 1962—1972. A szlovák mezőgazdálkodás irodalmának kibontakozása a 18—19. századi kezdetek: Fándly, Bernolák művei után. csak a 20. század derekára tehető. Voltak ugyan korábbi kezdeményezések e témát illetően, ezek azonban inkább az agráretnográfia termékeinek minősíthetők. (Gondolunk itt például Socháh P.nak a Szlovák földművesek hajdani szokásairól; Bratislavában megjelent munkájára.) Később azonban az egyes tudományok specializálódásával a mezőgazdasági kiadványok elkülönültek az addigi társtudományoktól s önálló útra léptek. A II. világháború után az újonnan létesített mezőgazdasági főiskolák tanszékei, a Mezőgazdasági Akadémia, az átszervezett Mezőgazdasági, a Faipari és Erdészeti Múzeum mind színhelyeivé váltak a szlovák mezőgazdaság kutatásának. A Bratislavából Nyitrára áthelyezett és reorganizált Mezőgazdasági Múzeum rövid idő alatt igen lelkes és aktív munkatársi gárdát toborzott maga köré. Jól képzett archeológusok, történészek, néprajzosok és mezőgazdászok támogatták a fiatal múzeumot elindulásában. Az épületkérdés megoldása után megindult a gyűjtőmunka, s 1932-ben már sor került a múzeumi évkönyv: az Agrikultúra megjelentetésére is. Azóta évről évre átlag 250 oldalnyi terjedelemben, 850 példányban jelenik meg. Nem célunk itt most az eddig kiadott 11 kötet tanulmányainak aprólékos ismertetése. Inkább csak a kutatások irányára és az eredményekre kívánjuk felhívni a figyelmet. Az évkönyvnek eredeti elgondolás szerint hat rovata van. A legfontosabb és a legterjedelmesebb rovatot a ,,Mezőgazdaságtörténet" képezi. Itt elsősorban a régészeti ásatásokból előkerülő mezőgazdasági anyag, a levéltári forrásokból merített történettudományi és a népi hagyományok által közvetített néprajzi anyag kap helyet. E rovatot szervesen egészítik ki az „Anyagközlés"-i tartalmazó cikkek. Külön rovat fogja össze a mezőgazdasági iskolaügyre és népművelésre vonatkozó közléseket. Figyelemre méltó az évkönyv ,,Muzeológia"-i rubrikája, ahol elsősorban a múzeum belső életéről, munkásságáról, gyűjtő és konzerváló tevékenységéről és egyéb muzeológiai tapasztalatairól kapunk tájékoztatást. (Aki például az európai mezőgazdasági múzeumok profilját, keletkezését, fejlődéstörténetét és mai állapotát kívánja megismerni, lapozza fel az Agrikultúra 1966. évfolyamát, ahol Z. Tempír tollából megismerkedhet e problémával.) A további rovatokban a mezőgazdasági szakirodalom és bibliográfia szemléjét olvashatjuk, a Hírek rovata pedig az egyes mezőgazdasági kutatóintézetekben folyó munkákról tájékoztat. (A Szemle-rovatban az évkönyv figyelemmel kíséri a magyar mezőgazdasági irodalom és muzeológia kiadványait is.) Alig van évfolyam, melyben ne szerepelne valamilyen régészeti vonatkozású, mezőgazdasági anyagot tárgyaló tanulmány. Az őskori régészeti leleteknek a földművelésre vonatkozó anyagát Jansák J., a nemrégiben elhunyt szlovák régész áttekintően kommentálja (1982). Hasznos anyag található Rihová D.nak a szlovákiai régészeti ásatásokból előkerült aratószerszámokról írott beszámolójában (1962). A közép-európai fogatok, szekerek típusaihoz és fejlődéséhez Klisky M. szolgáltat adatokat a legújabb szlovák ásatások alapján (1967). Ha-