A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ceskoslovenská vlastivéda — III. (Neufeld Ludvik)

szükséges egységes kutatási módszerek alkalmazását javasolja. Stika J. a nyugat-kárpáti pásztorkolyibák kialakulását ismerteti. Marinov V. a kárpáti és balkáni pásztorkodás azonosságait sorolja fel. Kowalska-Lewicka M. a kárpáti kecsketartás lengyel adatait mutatja be. Frolec V. a kárpáti és balkáni népi építkezés közös vonásait ismerteti. Prazák V. a valach kolonizáció hatására hívja fel a figyelmet a népi építkezés területén. Hosko J. G. az ukrajnai Kárpátok népi építkezési hagyományaival foglalkozik. Kovaéevicova S. a szlovákiai Kárpátok völgyeiben fekvő településtípusokat írja le. Svecová S. a KisKárpátok falvaiban ismeretes tűzhelyek típusaival foglalkozik. Mruskovic S. a szlovákiai népi építkezés és lakáskutatás programját ismerteti. Johnová E. a szlovák ékszerek formáit vázolja. Klimová-Rychnová D. a török és tatár szájhagyományok variánsait írja le Nyugat-Szlovákia területéről. Gaspariková V. a történeti tárgyú szájhagyományok belső fejlődésére hívja fel a figyelmet a szlovák néphagyományban. Holy D. a keletmorva és szlovák népi zenekarok kialakulásához szolgáltat figyelemre méltó adatokat. A bemutatott szerzők anyagából láthatjuk a témaválasztás széles skáláját. E gyűjteményes kötet a Kárpát-kutató etnográfusok több éves gyűjtő- és feldolgozó munkájából nyújt ízelítőt. Tájékoztatni kívánja az érdeklődő kutatókat a kutatások menetéről és a további munka folytatásának szükségességéről. A tanulmánykötet nyelvezete nemzetközi, vannak benne német, francia, orosz, szerb, bolgár, szlovák, cseh, lengyel nyelvű tanulmányok, de mindegyik tanulmányhoz rezümék is csatlakoznak. M. MARKUS Ceskoslovenská vlastivéda — III. Ludová kultúra. (Csehszlovák honismeret, III. kötet, Népi kultúra.) Praha, 1968. 783 1. A csehszlovák néprajzi irodalomban kevés az olyan alkotás, amely egységesebb szintetizáló képet igyekezne nyújtani a népi kultúráról. Ez érthető is, hiszen egy ilyen feladat realizálásának előfeltétele egy mindent magába foglaló kutatás elvégzése, továbbá az, hogy a különböző ágazatokból elegendő analitikus tanulmány álljon rendelkezésre. Nehezítő körülmény maga az a tény is, hogy a nép történelmének, kultúrájának, életstílusának és megnyilvánulásainak sokrétűsége nem csupán egy tudományos ágazat tanulmányozási alapját képezi. Törvényszerűen jelentkeznek itt az egyes tudományos ágazatok között felmerülő problémák, amint ezt mutatják pl. két különböző társadalomtudomány „határát" érintő munkák: az etnográfia és szociológia; demográfia, történelem és archeológia, vagy akár a folklorisztika és történelem, vagy irodalom és zenetörténelem köréből. A szintetikus áttekintés feladatát igyekezett megoldani az itt ismertetésre kerülő publikáció, és valljuk be — a főbb akadályok és nehézségek figyelembevételével — nagyon sikeresen. A terjedelmes mű két önálló részből áll, melyek egyenként öt-öt fejezetet tartalmaznak, a bevezető első és a tizenkettedik záró fejezeten kívül. Az első fejezet ismertető jellegű, röviden tárgyalja a népi kultúrának és tanulmányo-