A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ludová kultúra v Karpatoch (M. Markus)

a szlovák és lengyel etnográfusok kezdeményezésére — a két ország tudományos szerveinek (Akadémia) jóváhagyásával — megalakították a Nemzetközi Kárpát-kutató Bizottságot. (Eredeti elnevezése: Medzinárodná komisia Karpatskej kultury, rövidített formája: MKKK). Ennek a nemzetközi kutató bizottságnak tagjai lehettek Csehszlovákia. Lengyelország. Szovjetunió, Románia. Magyarország, Jugoszlávia és Bulgária néprajzosai. A szervezet központi titkárságát a szlovák etnográfusokra bízták, bratislavai Néprajzi Intézeti székhelylyel. A Kárpát-kutató Bizottság megalakulása után — minden országban nemzeti szervezetek is létesültek, saját titkársággal. A Nemzetközi Kárpát-kutató Bizottságnak az első években a kutatások szervezését az egyes nemzeti szervezetek támogatásával kellett elindítani. A kutatók témakörök szerint csoportosultak, így a legelső munkacsoport a kárpáti állattartás és pásztorkodás témáját kezdte kutatni. A második csoport a Kárpátok terében kialakult ház- és lakáskultúra problémáival foglalkozott. A további munkacsoportok a következők voltak: népművészet, foglalkozások, a prózai hagyományokat és a zenei kultúrát kutató csoport. Legutolsónak szervezték meg a táplálkozás-kutatás kollektíváját. Amikor a kutatások némi eredményt tudtak felmutatni — az egyes nemzeti csoportok tagjai kívánatosnak tartották a kutatási eredmények megbeszélését. Ennek megvalósítása érdekében az MKKK (a Nemzetközi Kárpát-kutató Bizottság) központi titkársága nemzetközi szemináriumokat, konferenciákat hívott össze — ahol a Kárpát-kutatók előadták vizsgálódásaik eredményét —

T megvitatták azok problémáit, tisztázták a kutatás metodikai szempontjait stb. Ezeket a konferenciákat elsősorban Szlovákiában tartották meg. Az ehelyütt ismertetendő gyűjteményes munka az eddigi konferenciákon elhangzott előadásokat tartalmazza. (Nem minden előadást olvashatunk e kötetben, mert közülük egyik-másik már más helyen került publikálásra az elmúlt évek során.) A kötet tehát első kísérlet a konferencián elhangzott előadások maradandó rögzítésére. A Nemzetközi Kárpát-kutató Bizottság döntése szerint az egyes kötetek Ethnographia Carpatica címet viselik. Az első kötetet a Szlovák Tudományos akadémia Néprajzi Intézete adta ki. a továbbiakat a többi társ-akadémiai kutatóintézetek (a második kötetet pl. a szovjetek) jelentetik meg. Az első kötet nagyjában a Kárpátok térségében élő népek kultúrájával foglalkozik. Az egyes tanulmányok az e térségben élő népek együttélését, az itt élő népi kultúra azonosságát és rokonságát mutatják ki, míg egyik-másik tanulmány az itt észrevehető néprajzi és folklorisztikus jelenségeknek a sajátosságát emeli ki. A tanulmányok inkább a problémákat vetik fel, s mutatják a további kutatás szükséges irányát. A tanulmányok közül a következőkre szeretnénk különösen felhívni a figyelmet. Gunda B. a kárpát-európai térben tapasztalható kultúrmorfológia jelenségeit teszi szóvá, itt különösen az európai elemek kihangsúlyozása ragadja meg figyelmünket. Podolák J. a szlovák pásztorkodás kialakulásának problémáit, annak kárpát-európai összefüggéseit emeli ki. Gladysz M. a Kárpátok lengyel kutatásának problémáival foglalkozik. Gavazzi M. — a horvát néprajztudomány nesztora — a kárpáti térben mutatkozó kulturális jelenségek balkáni kapcsolatait boncolgatja. Vakarelski Chr. a kárpáti és a balkáni hegyi kultúra lexikális problémáit taglalja. Kopczynska-Jaworska Br. a Kárpát-kutatásban