A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: Az „Irigyli" szőlőskert

meszelt vályogpadka. Egyik kunyhóban vaskereten álló vályogpadkát találtunk. A tüzelés közben keletkezett füst, padlás nem lévén, a tetőtérbe jut, s a nádtető nyílásain keresztül távozik. Ha a füst kellemetlen, akkor kihúzzák a lyukakból a dugókat, s a huzat kicsapja a füstöt. Az említett kétosztatú kunyhóban padlás van. Ennek közepén padlásajtó szolgál a füst elvezetésére. Tüzelés közben kinyitják és a padlástérbe engedik a füstöt. Egyetlen kunyhóban van füstelvezető pendely. A tűzhely felett a két átalfához és a szarafá/choz erősített, ferde állású csonkakúp vezeti ki a füstöt a tető fölé emelt deszkakéményen át. A kéményt kalap védi. Bográcsban főznek, amelyet faágból készült kampó segítségével függesztenek fel a szarufára vagy az citalfáva. A tüzet szalonnasütés közben körülülik. Ha nem férnek a sárpadkán, akkor zsombékra (kimetszett lápdarab), gyümölcsfa tőkére ülnek. Az Irigyli szőlőskert 4 km-re van a falutól, mégis változatos növénykultúrája van. Csak egy részében termesztenek szőlőt, emellett gyümölcsfák (sárgabarack, veresszilva, bercenceiszilva, almafélék) díszlenek. Zöldségféléket, babot, borsót, burgonyát is ültetnek. Néhány parcellában azonban csak kukorica, másutt szálas takarmány (lucerna) van a gyümölcsfák között. Az innen kikerült termés java részét a tiszacsegei piacon értékesítették, mert helyben és a szomszédos helységekben (Tiszakeszi, Tiszadorogma) mindenki hozzájutott a szükséges zöldséghez, gyümölcshöz. Ebből pénzeltek az ároktőiek. A piaeolás a szegény családok életformája volt a kevés kereseti lehetőséget biztosító Ároktőn. Jövedelmezősége miatt azonban nem szegyenlették hátukra kötni a kast a módosabbak sem. nők és férfiak egyaránt. A terhet többen a hátukon cipelték a hét km-es úton. Előző nap haza a faluba, másnap reggel pedig át a Tiszán a piacra. A termés egy részét frissen értékesítették, az almát, a körtét aszalókosarakban a napon, a szilvát tepsiben, a kemencében aszalták meg vagy lekvárnak főzték. BENCSIK JÁNOS JEGYZETEK 1 Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára. Pest, 1851. 53. - Jekkelfalussy József: A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp., 1895.; Magyar Statisztikai Közlöny, 99. kötet. Bp., 1935. 3 A szőlőskert területe a községi tanácstól kért kimutatás alapján 73 kat. h. 1049 nöl. „Ez a terület is nem tisztán szőlő, vegyesen van gyümölcsössel, itt az átlagtermés szőlőből kb. 16—20 mázsa" — írja a tanácselnök. '' Az idézett levéltári források egységesen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állami Levéltár, Miskolc, 37 804/1948. I. m. III. ad. II. Ároktő jelzet alatt találhatók.